Bár tavaly 1 százalékkal nőtt a teljes hazai élelmiszeripar termelési volumene, ezen belül a húsipar visszaesett – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a tegnapi tájékoztatón. A húsfeldolgozás és -tartósítás, vagyis a friss hús előállítása 2, a készítménygyártás pedig 10 százalékkal csökkent. Eközben a kiskereskedelemben e termékkategóriák forgalma valamelyest nőtt, de nem kompenzálta a HoReCa-szektor és a közétkeztetés időszakos leállása miatti kiesést.
A hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése stagnált, de a húsipar ezen belül is gyengébben teljesített: a friss hús eladása 1,7, a húskészítményeké 6,8 százalékkal zsugorodott. Éder Tamás e számok apropóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hat-nyolc évben – egy év kivételével – mindig jobban nőtt a hazai kiskereskedelemben az élelmiszer-eladás, mint ahogyan a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése bővült. Ez azt mutatja, hogy emelkedett az importtermékek aránya. Ezért is fontos, hogy az új uniós ciklusban nagyobb szelet jusson az élelmiszeripari fejlesztésekre.
A húsipar nem jeleskedett tavaly az exportban sem: míg az élelmiszeripar kivitele 2 százalékkal bővült, a húsipari termékeké volumenben több mint 1 százalékkal esett. Ám némi reményt ad, hogy a sertések száma kissé nőtt, az állomány ismét 2,8 millió állatból áll, a kocák száma 5 százalékkal emelkedett.
Mivel a legtöbb kiskereskedelmi lánc már közzétette akciós újságjait, látható, hogy az elmúlt évihez képest 10-15 százalékos a húsvéti időszakban az árnövekedés. A füstölt termékek kategóriájában a legolcsóbbnak számító gyorsérlelt készítmények kilónként 1400-1500 forintos árról indulnak. Éder Tamás várakozásai szerint a korábbi évekre jellemző 7-8 ezer tonnás húsvéti füstöltáru-forgalom elérhető lesz az idén is, és a magasabb árak miatt a tavalyi 13 milliárd után akár 15 milliárd forint is lehet az árbevétel.
A takarmányár-robbanás miatt a következő időszakban a húspiacon és más állati termékeknél is drágulásra kell számítani – mondta a hússzövetség elnöke. Az elmúlt év második felében csökkenő, az év végére pedig kritikusan alacsony szintre eső élősertés-árak az utóbbi négy hétben több mint 25 százalékkal nőttek, ennek pedig – a tavaly éves szinten 10 százalékkal mérséklődő – fogyasztói árakban is meg kell jelennie.
Visszaesett a fogyasztói bizalmi index, a magyar vásárlók mostanra pesszimistábbak lettek az első hullámhoz képest, főleg a munkahelyekkel kapcsolatos kilátásaikban – osztotta meg kutatásai tapasztalatait Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ szenior tanácsadója. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom ennek ellenére 8,7 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerszegmens 9,3 százalékkal bővült. A feldolgozott húsok forgalma 2020-ban a mennyiséget tekintve stagnált, értékben pedig elérte a 350 milliárd forintot.
Belföldön is visszaszorulóban
Csökkent a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelemben – idézte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásának eredményét Erdős Norbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. A tíz kereskedelmi lánc polcain vizsgált 16 termékcsoport aránya 70,53 százalék volt, míg 2014-ben 78,21 százalék. A korábbi kutatás három termékcsoporttal kevesebbet vizsgált, de ezeket kivéve is tapasztalható az aránycsökkenés, igaz, így némiképp kevésbé, 72,22 százalékra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.