Bár tavaly 1 százalékkal nőtt a teljes hazai élelmiszeripar termelési volumene, ezen belül a húsipar visszaesett – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a tegnapi tájékoztatón. A húsfeldolgozás és -tartósítás, vagyis a friss hús előállítása 2, a készítménygyártás pedig 10 százalékkal csökkent. Eközben a kiskereskedelemben e termékkategóriák forgalma valamelyest nőtt, de nem kompenzálta a HoReCa-szektor és a közétkeztetés időszakos leállása miatti kiesést.
A hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése stagnált, de a húsipar ezen belül is gyengébben teljesített: a friss hús eladása 1,7, a húskészítményeké 6,8 százalékkal zsugorodott. Éder Tamás e számok apropóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hat-nyolc évben – egy év kivételével – mindig jobban nőtt a hazai kiskereskedelemben az élelmiszer-eladás, mint ahogyan a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése bővült. Ez azt mutatja, hogy emelkedett az importtermékek aránya. Ezért is fontos, hogy az új uniós ciklusban nagyobb szelet jusson az élelmiszeripari fejlesztésekre.
A húsipar nem jeleskedett tavaly az exportban sem: míg az élelmiszeripar kivitele 2 százalékkal bővült, a húsipari termékeké volumenben több mint 1 százalékkal esett. Ám némi reményt ad, hogy a sertések száma kissé nőtt, az állomány ismét 2,8 millió állatból áll, a kocák száma 5 százalékkal emelkedett.
Mivel a legtöbb kiskereskedelmi lánc már közzétette akciós újságjait, látható, hogy az elmúlt évihez képest 10-15 százalékos a húsvéti időszakban az árnövekedés. A füstölt termékek kategóriájában a legolcsóbbnak számító gyorsérlelt készítmények kilónként 1400-1500 forintos árról indulnak. Éder Tamás várakozásai szerint a korábbi évekre jellemző 7-8 ezer tonnás húsvéti füstöltáru-forgalom elérhető lesz az idén is, és a magasabb árak miatt a tavalyi 13 milliárd után akár 15 milliárd forint is lehet az árbevétel.
A takarmányár-robbanás miatt a következő időszakban a húspiacon és más állati termékeknél is drágulásra kell számítani – mondta a hússzövetség elnöke. Az elmúlt év második felében csökkenő, az év végére pedig kritikusan alacsony szintre eső élősertés-árak az utóbbi négy hétben több mint 25 százalékkal nőttek, ennek pedig – a tavaly éves szinten 10 százalékkal mérséklődő – fogyasztói árakban is meg kell jelennie.
Visszaesett a fogyasztói bizalmi index, a magyar vásárlók mostanra pesszimistábbak lettek az első hullámhoz képest, főleg a munkahelyekkel kapcsolatos kilátásaikban – osztotta meg kutatásai tapasztalatait Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ szenior tanácsadója. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom ennek ellenére 8,7 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerszegmens 9,3 százalékkal bővült. A feldolgozott húsok forgalma 2020-ban a mennyiséget tekintve stagnált, értékben pedig elérte a 350 milliárd forintot.
Belföldön is visszaszorulóban
Csökkent a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelemben – idézte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásának eredményét Erdős Norbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. A tíz kereskedelmi lánc polcain vizsgált 16 termékcsoport aránya 70,53 százalék volt, míg 2014-ben 78,21 százalék. A korábbi kutatás három termékcsoporttal kevesebbet vizsgált, de ezeket kivéve is tapasztalható az aránycsökkenés, igaz, így némiképp kevésbé, 72,22 százalékra.
