Márciusban 4 millió 616 ezer volt a magyarországi foglalkoztatottak havi átlagos száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint, 41 ezerrel több, mint egy éve, és 66 ezerrel több, mint az előző hónapban. A munkanélküliek 194 ezres száma azonban 25 ezerrel nagyobb a 2020. márciusinál, de 19 ezerrel kisebb a 2021. februárinál. Január–március átlagában a hazai elsődleges munkaerőpiaci dolgozók száma 16 ezerrel nőtt, eközben a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 39 ezerrel volt kisebb, mint egy évvel korábban.
Márciusban már többen dolgoztak, mint februárban
A szezonális hatásoknak is köszönhetően javulhatott a foglalkoztatottság.
Érdemi fordulat látszik kibontakozni, hiszen márciusban a korlátozások ellenére is erősödött a foglalkoztatottság
– reagált a KSH adataira a Világgazdaságnak Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértő kiemelte, hogy a kormány intézkedései – a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium – érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéshez és ahhoz, hogy a mostani munkaerőpiaci válság jóval kisebb amplitúdójú, mint az egy évtizeddel korábbi, amikor elérte a 700 ezret az állástalanok száma.
Kedvezőnek nevezte a magyar munkaerőpiaci tendenciákat Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a friss statisztikák alapján. Mint kifejtette,
ebben van minimális szezonális hatás, de az átjárás is jelentős az ágazatok között, mivel az egyes szektorokból elbocsátott munkavállalókat más ágazatok foglalkoztatni tudják.
Ezeket a tapasztalatot szerinte alátámasztja a növekvő, 72,5 százalékos foglalkoztatotti ráta és az, hogy a munkanélküliségi ráta februárról márciusra 4 százalékra esett. Bodó Sándor a vendéglátás és turizmus helyzetére utalva megjegyezte, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Horváth András úgy látja,
