Magyar gazdaság

Megemelik az IMF-nél tartott tartalékokat

A tartalék segíthet annak a harmincnál is több országnak, amelyek adósságproblémákkal küzdenek, vagy ennek a küszöbére sodródtak.

A világ pénzügyi vezetői 650 milliárd dollárral megemelik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tartalékait az alap és a Világbank szerdai tavaszi közgyűlésén, és meghosszabbítják a fejlődő országok adósságszolgálati moratóriumát, hogy ezzel is segítsék őket a pandémi elleni harcban – értesült a Reuters. A hírügynökség azt a közleménytervezetet idézte, amelyet várhatóan a világ 20 legnagyobb gazdaságának (G20) közgyűlésére érkező pénzügyminiszterek és jegybankelnökök fogadnak el. A tervezet megemlíti azt is, hogy a G20 folytatja a harcot a világkereskedelmi protekcionizmus ellen. Ez az ígéret 2017 márciusában került ki a G20 dokumentumaiból Donald Trump akkori amerikai elnök kormányának kívánságára. Trumpot januárban Joe Biden váltotta az elnöki székben. A közlemény hangsúlyozza a tagok elkötelezettségét a klímaváltozás elleni harc iránt is, ami szintén változást jelent.

A tartalék – az SDR-állomány – megemelése elméletben az alap valamennyi tagja számára likviditást teremt, és segíthet annak a harmincnál is több országnak, amelyek adósságproblémákkal küzdenek, vagy ennek a küszöbére sodródtak.

Az IMF egyébként még kedden hat százalékra emelte előrejelzését a világgazdaság idei növekedésére a januári 5,5 százalékról. Ez a legerősebb éves fellendülés lenne az elmúlt négy évtized idősorában a tavalyi 3,3 százalékos visszaesés után, ami a legnagyobb békeidőben történt zuhanás volt a 30-as évek nagy világgazdasági válsága óta.

Fotó: AFP

A valutaalap szerdán megjelent Költségvetési monitora ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a pandémia következtében növekedtek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek a világban.

A gyengébb egészségügyi rendszerekkel rendelkező szegény országokban nagyobb eséllyel halnak meg a fertőzöttek, és a nyomor a járvány gyorsabb terjedésével jár.

A munkaerőpiaci károk egy része tartóssá válhat a világban, ahogy az iskolabezárások hatásai is: a fejlett országokban a teljes iskolaév negyedének, a feltörekvő és fejlődő országokban a felének megfelelő az oktatási „veszteség”, az utóbbi csoportban hatmillió gyermek számára mindez az iskolázása végét jelenti, és a legfájdalmasabban érintettek a szegény és egyébként is képzetlen családok.

Az IMF-dokumentum a fejlett országoknak az adózás progresszivitásának emelését ajánlja, több örökösödési és vagyonadó beszedését. Megfontolandónak nevezi a kilábalási hozzájárulások bevezetését és a társasági adók emelését, összhangban az új amerikai adminisztráció terveivel.

A többi országnak az adóbeszedés javítását ajánlja a valutaalap, hogy fedezetet találjanak a szociális kiadások emelésére. Az IMF szerint szükséges az alacsony jövedelmű országok pénzügyi támogatása: a fenntartható fejlődés céljaira 121 feltörekvő és fejlődő országnak 3000 milliárd dollárt szükséges költenie 2030-ig. Ehhez – és kiemelten a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséhez – a nemzetközi közösség támogatására lesz szükségük – írta a dokumentum. A nemzetközi felmérések szerint ebben az országcsoportban már a pandémia előtt is népszerű gondolat volt az oktatási, egészségügyi és idősellátási kiadások növelése progresszívabb adóztatás útján, és a legújabb felmérések szerint ez a kívánság 15 százalékponttal emelkedett is azokban a háztartásokban, amelyekben valakit megbetegített a koronavírus, vagy valaki elvesztette a munkahelyét.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek