A kapitalizmus felpörgette az ipari, technológiai és ökológiai forradalmakat, átformálta világunkat és átalakította az állam és a társadalom kapcsolatát – írja elemző cikkében a BBC . Az elmúlt két évszázadban milliók emelkedtek ki a szegénységből, jelentősen megemelkedett az életszínvonal és olyan innovációk történtek, amelyek gyökeresen javították a jólétet. A BBC szerint lényegében e rendszernek köszönhető az is, hogy a Holdon járhatott ember és az, hogy manapság már interneten olvashatjuk a cikkeket.
Ugyanakkor az utóbbi években a kapitalizmus hiányosságai egyre nyilvánvalóbbak – jegyzi meg az elemzőcikk. Az rövid távú nyereség priorizálása az egyéneknél azt hozta magával, hogy hosszú távon elveszett a társadalom és a környezet jóléte. Amint azt a politikai nyugtalanság és a polarizáció világszerte megmutatta, egyre inkább mutatkoznak az elégedetlenség jelei és mind gyakrabban lépnek fel a tömegek a jelenlegi status quo-val szemben. Egy 2020-as felmérés során az emberek 57 százaléka szerte a világon kijelentette, hogy „a ma működő kapitalizmus , többet árt, mint használ a világnak”.
Át kell gondolni a nyugati kapitalizmust
Tekintettel az egyenlőtlenségre és a környezet károsítására, „a nyugati kapitalizmus teljesítménye az elmúlt évtizedekben mélyen problematikus volt” – állítják Michael Jacobs és Mariana Mazzucato közgazdászok a „A kapitalizmus újragondolása” című könyvben. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek megoldások, a nyugati kapitalizmus nem kénytelen kudarcot vallani, de át kell gondolni működését.
Talán a legjelentősebb probléma az, hogy sok fejlett országban a huszadik század végén a kapitalizmus jelentős különbséghez vezetett a leggazdagabb és a legszegényebb emberek között, a Gini-index alapján mérve. Néhány országban ez a szakadék pedig folyamatosan nő. Különösen mély az Egyesült Államokban, ahol a legszegényebb emberek jövedelme az 1980-as évek óta nem növekedett, miközben az ultragazdagok vagyona évente körülbelül 6 százlaékkal nőtt. A világ leggazdagabb milliárdosai szinte mind az Egyesült Államokban élnek, és elképesztő vagyont halmoztak fel, míg az amerikai háztartások átlagos jövedelme a századforduló óta szerényen nőtt.
Az egyenlőtlenségi különbség többet jelenthet, mint azt néhány politikus és vállalati vezető szeretné hinni – jegyzi meg a BBC elemzője. „Valójában bármi lehetséges, a kapitalizmus világszerte emberek millióit emelte ki a szegénységből, de az egyenlőtlenség maró hatású lehet egy társadalomban” – mutatott rá Denise Stanley, a kaliforniai State University-Fullerton közgazdaságtan professzora.
A jelenlegi formájában sok ember életét teszi tönkre a kapitalizmus
A kapitalizmus jelenlegi formájában a munkásosztály életét rombolja – állítják Anne Case és Sir Angus Deaton közgazdászok. Az elmúlt két évtizedben a kétségbeesés, az öngyilkosságok, a kábítószer-túladagolások és az alkoholizmus drámai módon megnőtt, és évente több százezer amerikai életet oltott ki.
A 2007–2008 közötti pénzügyi válság súlyosbította ezeket a problémákat. A Sárga mellény mozgalom, amely 2018-ban kezdődött Franciaországban, kezdetben az ingázók üzemanyagköltségeinek emelkedéséről szólt, de gyorsan kibővült, és a chileiéhez hasonló panaszokat is tartalmazott. Az Egyesült Államokban a Trumpizmust generáló politikai mozgalmat valószínűleg a gazdasági egyenlőtlenségek és az ideológia is táplálja.
A BBC elemzője szerint mindezt röviden megfogalmazva elmondhatjuk, hogy
talán eljött az idő a kapitalizmus társadalmi szerződésének újragondolására, hogy átfogóbbá váljon, az érdekek szélesebb körével, az egyéni jogokon és szabadságokon túl.
A szerző szerint mindez nem lehetetlen, hiszen a kapitalizmus korábban is „fejlődött”, és erre most is van esély.
A kapitalizmus jövője
Az elmúlt években ötletek és javaslatok jelentek meg a kapitalizmus társadalmi szerződésének átírására. Közös bennük az az elképzelés, hogy a vállalkozásoknak sikeresebb intézkedésekre van szükségük, nem csak a profit és a növekedés. Az üzleti életben van „tudatos kapitalizmus”, amelyet az úgynevezett „etikus” márkák gyakorlata ihletett.
A kapitalizmus jövőjével foglalkozó interjúban Hubert Joly, a Best Buy vezérigazgatója elmondta, hogy 30 éven át, az 1980-as évektől 10 évvel ezelőttig egyedülálló hangsúlyt fektettek a túlzott nyereségre, ami sok problémát okozott, most kis pihenőt kellene tartani. Ha ezután újra megalapozzuk az üzletet, akkor a kapitalizmus is új alapokra kerülhet.
Érdemes megemlíteni még az „ emberi töke öt pillére ” modellt, amelyet Jonathan Porritt, a Kapitalizmus mintha a világ számít című cikk szerzője fogalmazott meg. Porritt az emberi tőke öt pillérének – a természetes, az emberi, a társadalmi, a gyártott és a pénzügyi tőke – integrálását szorgalmazza a meglévő gazdasági modellekbe.
Az egyik kézzelfogható példa arra, hogy a vállalatok kezdik átfogni az Öt Tőkét, a B-Corporation mozgalom . A tanúsított társaságok jogi kötelezettséget vállalnak arra, hogy mérlegelik „döntéseik hatását a munkavállalókra, az ügyfelekre, a beszállítókra, a közösségre és a környezetre”. Körükbe most olyan nagyvállalatok tartoznak, mint a Danone, a Patagonia, valamint a Ben & Jerry's (amely az Unilever tulajdonában van).
Ez a megközelítés egyre inkább érvényesül, ezt tükrözi egy több mint 180 vállalati vezérigazgató által kiadott, a vállalat célját újradefiniáló 2019-es nyilatkozat . A Wal-Martot, az Apple-t, a JP Morgan Chase-t, a Pepsi-t és másokat képviselő vezérigazgatók először ismerték el, hogy újra kell definiálniuk a vállalkozás szerepét a társadalommal és a környezettel kapcsolatban.
Nyilatkozatuk szerint a vállalatoknak többet kell tenniük, mint nyereséghez juttatni részvényeseiket. Ezenkívül befektetniük kell alkalmazottaikba, és hozzá kell járulniuk a tőke emberi, természeti és társadalmi elemeinek javításához, amelyekre Porritt a modelljében hivatkozik, nem pedig kizárólag a pénzügyi tőkére összpontosítva.
Új irány
Végül érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a kapitalista liberális demokrácia polgárai nem tehetetlenek – fogalmazott a BBC elemzője. Támogathatják a vállalatokat a meggyőződésüknek megfelelően, és folyamatosan új törvényeket és politikákat követelnek, amelyek átalakítják a vállalatok versenykörnyezetét, hogy javíthassák üzleti gyakorlatukat.
