Közel háromból két dolgozó nem fizet nyugdíjjárulékot

Jelentős kihívással néznek szembe a kormányok, mivel a globális munkaerő 65 százaléka (2,2 milliárd foglalkoztatott) nem fizet nyugdíjjárulékot – mutat rá a PwC tanácsadó vállalat felmérése.

Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjasévekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal.

Világszerte a 26–35 év közötti munkavállalók körülbelül 79 százaléka egyáltalán nem tesz félre a nyugdíjaséveire. A PwC becslései szerint az Egyesült Államokban a előtt állók (55–64 éves korosztály) nyugdíjcélú megtakarításainak középértéke 120 ezer dollár (36 millió forint), ami 15 év nyugdíjban töltött idővel számolva várhatóan kevesebb mint ezer dollárt (300 ezer forintot) biztosít majd havonta.

Ez aligha elegendő, különösen, ha belekalkuláljuk a várható élettartam és az egészségügyi ellátás költségeinek növekedését.

Hazánkban sem sűrű az öngondoskodás

Magyarországon a KSH közvélemény-kutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt 1625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg.

Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla.

A PwC szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra.

Az Európai Unión belül ebben Magyarország sereghajtó, mivel hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a 27 tagállam sorában.

A legtöbb itthoni nyugdíj-megtakarítási eszköz egyösszegű kifizetést is lehetővé tesz a nyugdíjaskor elérésekor. Így az a néhány millió forint, amit az öngondoskodók félretesznek, gyakran ház, telek, autó vásárlására – vagy az unokák megsegítésére – megy el, és nem a havi nyugdíjak hosszú távú kiegészítésére.

Szorítóban a kisvállalatok

Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet

– mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója

Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók – és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalany – számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben a vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak azután – teszi hozzá Honyek Péter.

A szakember szerint e csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez.

Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz.

„Magyarországon tehát elsősorban a kisvállalkozói réteg számára lenne szükséges az, hogy aktívak legyenek a nyugdíjcélú öngondoskodásban. Ha ez nem történik meg, akkor az érintett vállalkozók a nyugdíjba vonulás után sem adhatják majd fel az ipart, egyszerűen megélhetési okokból. Az állam a személyijövedelemadó-rendelkezéseken keresztül már most is ösztönzi az öngondoskodást, de további lehetőségek, célzott tájékoztatási kampányok üdvözlendők lennének” – mondja a PwC szakértője.

Világszerte nő a nyugdíjalapok kezelt vagyona

A tanácsadó elemzése szerint a globális nyugdíjalapok által kezelt vagyon 2025-ig 18 000 milliárd dollárral fog növekedni – a 2019-es 52 000 milliárdról 2025-re 70 000 milliárdra, ami 5,2 százalékos éves átlagos bővülési ütemet jelent.

Az elemzés alapján az amerikai nyugdíj-előtakarékossági programok teljes vagyona 2025-re várhatóan 12 000 milliárd dollárral nő – a 2019-es 33 000 milliárdról 2025-ig 45 000 milliárdra –, ami 6 százalékos éves átlagos növekedési ütem.

Ez kétszer akkora emelkedés, mint az összes többi globális piacon együttvéve.

A tanulmányból kiderül, hogy 2025-re az Egyesült Államokban kezelt nyugdíjvagyon teszi ki a világ nyugdíjvagyonának 64 százalékát, míg az Egyesült Királyság és Kanada – a világ második és harmadik legnagyobb nyugdíjcélú megtakarítási piaca – a globális nyugdíjvagyon mindössze 5,6, illetve 4,7 százalékával fog rendelkezni.

2,2 milliárd magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot

A nyugdíjcélú öngondoskodási termékek globális piaca minden korábbinál jobban függ a járulékalapú (DC) és az egyéni nyugdíjszámla- (IRA) alapú programoktól. Mégis mintegy 2,2 milliárd globális magán- és közszférában dolgozó munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – ez a teljes globális munkaerő (3,4 milliárd munkavállaló) 65 százaléka.

Az Egyesült Államokban a magánszektorban dolgozók fele (60 millió munkavállaló) számára nem elérhető munkáltató által finanszírozott nyugdíjprogram, vagy nem vesz részt ilyenben. Ez nagyrészt azért van így, mert a kisvállalkozásokat a nyugdíjprogramok kapcsán jelentős költségek terhelik, illetve az egyéni vállalkozóknak is sajátos igényeik vannak.

A szolgáltatók különösen a fiatalabbaknak segíthetnek a nyugdíjba vonulás sokkal korábbi megtervezésében azzal, ha felhívják a figyelmet a hosszú távú megtakarításokból származó előnyökre. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megértsék a nyugdíjcélú megtakarítások elmaradásának okait és bővítsék a juttatások körét, amivel jobban kiszolgálhatják a különféle igényeket.

A legtöbb árva ötvenezer forintnál kevesebbet kap havonta

A hazai árvaellátás nagysága ezért ezekben esetekben alacsonyabb is lehet 24 250 forintnál.