A kardiovaszkuláris betegségek ellátására több mint 207 milliárd forint költött 2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A teljes kifizetés magában foglalja valamennyi a keringési rendszert érintő megbetegedéssel összefüggő diagnosztikai, szakorvosi ellátást, gondozást és rehabilitációt és a gyógyszeres kezelést is. Szeptember 26-a a szív világnapja. Magyarországon 2020-ban 32 ezer ember halt meg szívbetegségben.
A keringési betegségek csoportjának nagyságrendjét és összetettségét jól szemlélteti az ellátottak stabilan magas száma: évente több mint 1,5 millió beteg részesült valamilyen szakellátásban, ez a szám az elmúlt 10 évben nem változott. Jellemzően a betegek 56 százaléka férfi, 44 százaléka pedig nő. A legtöbb beteg Budapesten van, a fővárosban tízezer lakosra 3173 beteg jut. A legalacsonyabb számot Közép-Magyarország régióban regisztrálták, itt 894 fő jut tízezer lakosra.
A NEAK adatai szerint a szakellátók
a legtöbb beteget magas vérnyomással kezelik.
Ezt követik az ischémiás szívbetegségek és az agyi keringési zavarok ellátásai, ennek a három betegségcsoportnak a kezelése minősült egy főre vetítve a legköltségesebbnek. A járóbetegek ellátásában – mind betegszám, mind kifizetés tekintetében – a kardiológiai szakma szerepe hangsúlyos. 2019-ben 685 ezer fő kezelése történt kardiológiai járóbeteg-ellátásban, emellett a diagnosztikai és a belgyógyászati egységek fogadták a legtöbb ambulánsan megjelenő pácienst. A beteg állapota alapján gyakran a kórházi ellátás indokolt, ahol diagnosztikai célú, invazív beavatkozásokra, illetve sokszor sürgős, életmentő eljárásokra és ideális esetekben rehabilitációs célú ellátásokra is sor kerül. Egy beteg akut fekvőbetegként történő kezelése költségesebb volt 2019-ben, 444 ezer forintba került. A költségek növekedése leginkább olyan korszerű terápiás lehetőségek elterjedésével és finanszírozásával hozható összefüggésbe, amelyek egyes akut események (pl. szívinfarktus) gyorsabb, hatékonyabb, eredményesebb kezelését teszik lehetővé.
Jelenleg a legjobb eredmények a szívkatéteres kezeléssel érhetők el, ennek lényege, hogy a combartérián (vagy egyéb nagy verőéren) keresztül speciális katétert vezetnek a koszorúér eredésébe, majd ezen keresztül az elzáródást mechanikus eszközökkel megnyitják, és egy belső érprotézis, úgynevezett stent behelyezésével a szűkült eret kitágítják, és az érfal sérülését stabilizálják. A módszer összefoglaló neve a primer coronaria intervenció (PCI). Speciális szívkatéteres laboratóriumot, speciálisan képzett szakszemélyzetet igényel, azonban Magyarország teljes területét lefedi a PCI-centrumhálózat, azaz az ország teljes területén 90 percen belül elérhető a kezelés.
2019. évben összesen 9909 esetben került sor egy vagy több stenttel, valamint 4997 esetben stent nélkül végzett PCI-infartuskezelés finanszírozására, összesen 14,6 milliárd forint értékben. A kardiovaszkuláris betegek gyógyszereinek a NEAK-támogatása évente több mint 53 milliárd forintot tesz ki.
Fontos lenne, hogy az emberek évente legalább egyszer részt vegyenek egy kardiológiai kivizsgáláson, hiszen így elkerülhető lenne az infarktus
– mondta Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója. Hozzátette: a közelmúltban az európai kardiológiai guideline-ba is bekerült a szív CT-vizsgálata, amely jóval magasabb érzékenységű, mint a terheléses EKG. Ez tulajdonképpen egy kontrasztanyagos, mellkas-CT-vizsgálat, amely specifikusan a szívizomzatot ellátó koszorúereket vizsgálja. Diagnosztikai szempontból ugyanazt nyújtja, mint a koszorúérfestés, de utóbbi esetében, ha szűkületet találnak, azonnal orvosolják is a problémát.
