A vártnál valamivel kisebb, de így is a korábbiaknál jóval nagyobb volt az emelkedése idén márciusban. Az előző évhez képest ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 8,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt, amelyek összességében 13 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A margarin ára 33,6 százalékkal emelkedett, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2 százalékkal. Legutóbb 2007 júniusában volt ekkora az áremelkedés.
Jobb lett a vártnál a márciusi infláció, de így is nagyot nőttek az árakAKSH adatai szerint 8,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az idei év harmadik hónapjában. |
Meglepte az elemzőket
Az előzetesen vártnál kedvezőbb adat – a VG elemzői konszenzusa például 8,7 százalékos drágulást prognosztizált – némileg meglepte az elemzőket, de figyelmeztettek: még mindig nem érte el a csúcsát az infláció.
Érdemi növekedésre számítottunk az előző havi adatban az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása és a forint gyengülése miatt
– mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, hozzátéve: a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, amelynek tetőzését a háborús bizonytalanság okán lehetetlen megjósolni. Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője szerint a friss adat abból a szempontból is kedvező, hogy a külső árnyomás, az eurózóna áremelkedése a vártnál is jobban gyorsult márciusban. Kiemelte: ennek ellenére a jegybanknak tovább kell folytatni szigorítását, amely a forint árfolyam erősítésén keresztül is támogatja az infláció letörését.
Folytatódik a kamatemelési ciklus
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy gyakorlatilag alig találni olyan szolgáltatáscsoportot, ahol ne emelkedett volna az áremelkedés üteme. A szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra a költségsokkokat, hiszen a kereslet továbbra is élénk. A mostani adatok fényében legjobb esetben is oldalazó inflációra számíthatunk a következő hónapokban. Egyelőre nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan melyik hónapban és milyen szinten jön a tetőzés
– összegezte az elemző, hozzátéve: a kamatemelési ciklus folytatódni fog, várakozásuk szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 8-8,25 százalékra is emelheti az effektív kamatot az év közepére. Ám ezt még módosíthatja az ukrajnai háború lefolyása.
A kormányra várhat a jegybank
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a VG-nek azt mondta: a jegybank most akár ki is várhat. „Jelenleg az euró/forint árfolyam nincs olyan magasságban, hogy mindenképp be kelljen avatkoznia az MNB-nek az egyhetes betét kamatának változtatásával, az inkább egy tartós 380 feletti, vagy még inkább egy 390-es szint ostromlásakor várható. Ha nem lesz ilyen, akkor inkább arra lehet következtetni, hogy az effektív kamatnál is marad a havi lépésköz, mint az alapkamatnál, azaz legközelebb április végén emelkedhet mindkettő” – mondta lapunknak az elemző, aki szerint a 6,15 százalékon álló egyhetes betét kamata legközelebb 30 bázisponttal, a 4,4 százalékos alapkamat pedig 50 és 100 bázispont közötti mértékben emelkedhet és valahol 7-7,5 százalék körül tetőzhet. Hozzátette: a jegybank azért is lassíthat, mert feltehetően meg akarja várni az új kormány felállását és annak első intézkedéseit, például az árstopokkal kapcsolatosan.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban VG-nek azt mondta: ha változatlanul fennmarad az üzemanyagok ársapkája a mostani hatósági árral, akkor az infláció 9-10 százalék között tetőzhet a nyáron, ha viszont teljesen visszatérne a kormány a piaci árazáshoz, akkor 12-13 százalék lehet a plafon. A jegybank folytatja majd a kamatemelési ciklusát és várhatóan 7-8 százalék között tetőzhetnek a kamatok, az alapkamat esetében 6,9 százalékot várok, amit 50 bázispontos lépésközökkel érhet el az MNB
– tette hozzá Török Zoltán.
Lassíthat a jegybank, óvatosságot jelez a kamatemelés elmaradásaEnnek megfelelően nem zárható ki egy újabb spekulációs hullám sem a forint ellen. |
A háborútól sok minden függ
Az infláció tetőzésére a fegyveres konfliktus is nagy hatással van, ahogy arra Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is rámutatott. „Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60 százalékos elszállásának” – húzta alá a szakértő. Úgy véli, a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül bőven meghaladhatná a 10 százalékot.
