A legtöbben továbbra is a családtagokra bízzák az üres lakás felügyeletét, a K&H biztos jövő indexéhez készített felmérés szerint 71 százalék követi ezt a forgatókönyvet. Az egyszerű riasztóra 23 százalék bízza a lakását, a távfelügyeletet választók aránya pedig 17 százalék.
A K&H adatai szerint a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó káresetek száma 2021-ben 8 százalékkal csökkent 2020-hoz képest.
Mind a belföldi, mind a külföldi utazásoknál ráfér a turizmusra az élénkülés, hiszen az utóbbi két évben 2,5-2,8 millióan utaztak belföldön legalább ötnapos pihenésre, szemben a 2019-es évvel, amikor 3,8 felett volt az utazók száma. Emellett az elmúlt két évben 3,9-4,4 millió volt a többnapos külföldi utazások száma, míg a járvány előtt meghaladta a 9 milliót.
A K&H felmérésében arra kerestek választ, hogy az utóbbi években mi történt a válaszadók lakásával a nyaralás alatt, kire bízták az ingatlan felügyeletét. A 30–59 évesek döntő többsége, 91 százaléka arról számolt be, hogy nem történt káresemény az utazásuk alatt az elmúlt években: ez lényegében megegyezik a 2021-ben és 2020-ban mért értékkel. Akiknél káresemény történt, jellemzően műszaki hiba vagy természeti csapás, ott vihar volt a ludas. Betörésről mindössze 1-3 százalékuk számolt be mindhárom évben.
A megkérdezettek többsége, 71 százaléka úgy gondoskodik a lakásfelügyeletről, hogy kulcsot ad egy családtagnak. Ez főként a magas és közepes jövedelműekre jellemző, az alacsonyabb jövedelműeknél kevésbé.
A kutatásban több választ is megjelölhettek a megkérdezettek, akik közül 67 százalék azt mondta, hogy megbíz egy-egy ismerőst vagy családtagot azzal, hogy ürítse a postaládát, 64 százalékuk pedig a szomszédot kéri meg, hogy figyeljen a lakásra. A kutatás tavalyi és 2020-as eredményei szerint a korábbi években a válaszadók hasonló arányokban választották ugyanezeket a megoldásokat.
Kisebbségben vannak azok, akik egyszerű riasztóberendezéssel „védik” a lakást: ez a megkérdezettek 23 százalékára igaz, ami szintén megfelel a korábbi évek eredményeinek. Távfelügyeleti rendszer 17 százalékuknak van, csakúgy, mint tavaly, 2020-ban azonban még közel 23 százalék számolt be ilyen védelemről.
A lakásbiztosítási károk között a betörések marginálisak, az arányuk az elmúlt két évben a fél százalékot sem érte el. A legjellemzőbb káresemények közé a vezetéktörés és a vihar okozta problémák tartoznak. A társaság tavaly egy-egy lakásbiztosításokhoz kapcsolódó káreseményre átlagosan 67 ezer forintot fizetett, ami mintegy 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A biztosítókba vetett bizalom továbbra is nagy, 53,4 pontos, a biztosítók iránti összelégedettséget mérő index értéke pedig 80,8 pont a 100 fokú skálán; érdemi változás nem történt – tájékoztatott az idei Biztosítás Bizalmi Index felmérésről a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Kiemelték: az egyes biztosítástípusokon belül a baleset-biztosításokkal, az élet- és az egészségbiztosításokkal a legelégedettebbek az ügyfelek. Az idei felmérés alapján a lakosság biztosítottsága terén kisebb mértékű csökkenés történt 2021-hez képest; a legtöbben a megtakarítási jellegű biztosításaikhoz nyúltak, illetve kgfb-konstrukciójukat módosították a járvány hatására.
A lakosság többségének van lakásbiztosítása
A Mabisz idei Biztosítás Bizalmi Indexe szerint lakásbiztosítással a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, cascót minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett. A Mabisz adatai szerint a lakosság fele havonta legfeljebb 10 ezer forintot költ biztosításra, 18,5 százalék 10–20 ezer forintot, ennél magasabb összeget 11,8 százalék fizet. A magyar felnőtt lakosság 17,5 százaléka nem költ havi szinten biztosításokra.
