Magyar gazdaság

MNB-alelnök: súlyos tévedés a kamatemelések hatását azonnal számon kérni

Virág Barnabás szerint annyira brutális az infláció, hogy még a két számjegyű kamatot is vállalni kellett a letörésére.

A jelenlegi rendkívüli közegben csakis határozott, hiteles és lépésről lépésre fölépített monetáris politika vezethet sikerre. Ez a Magyar Nemzeti Bank stratégiája – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek adott interjújában. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a világ jegybankjai fél évszázada nem látott inflációs problémával küzdenek, az okok sokrétűek, a következmények pedig brutálisak. 

Virág Barnabás: három százalékkal növeli az inflációt a rezsicsökkentés átalakítása

Megemeli az inflációs pályát a rezsicsökkentés átalakítása, az augusztusi adatokban már fog jelenni az árnövelő hatás.

A koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, az orosz–ukrán háború, az európai az évszázados aszály és a globális munkaerőhiány mind-mind a fogyasztói árak gyors emelkedése irányába hatnak. Júniusban az 27 tagországából már 15-ben két számjegyű volt az – hívta fel a figyelmet. Virág Barnabás emlékeztetett, hogy 2021 tavaszán az MNB az elsők között jelezte a tartósan magas infláció kockázatát, tavaly júniusban az Európai Unióban elsőként pedig meg is indította a szigorítási ciklusát, és összességében azóta a legnagyobb kamatemeléseket hajtotta végre.

2020.06.23. Budapest Virág Barnabás MNB alelnök, Magyar Nemzeti Bank Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Ezzel Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol az infláció gyors megugrása ellenére is emelkedtek a reálkamatok – állapította meg jegybank alelnöke. Júliusban az alapkamat 10,75 százalékra emelkedett, a két számjegyű tartomány pedig ritkán használt kamatszint a modern jegybankok korában, ezért csak a rendkívül magas infláció letörésének időszakában vetik be – emelte ki az alelnök.

A jegybanki alapkamat alakulása 07. 26.

Virág Barnabás szerint az MNB Monetáris Tanácsának keddi döntése ezért egyértelmű üzenetet hordoz: ezt a ritkán használt tartományt is vállalni kell, hogy ismét helyreállítsuk az árstabilitást. Az árstabilitás melletti elköteleződésünk nem megkérdőjelezhető – emelte ki az alelnök. Az alelnök szerint a jelenlegi közegben azonban nincsenek gyors sikerek. A háború okozta energiaár-robbanás, a hatalmas aszály vagy a hatósági árszabályok változása mind-mind a monetáris politika hatókörén kívül eső hatások. Ezért is súlyos szakmai tévedés a kamatemelések hatásait már a következő hetek, hónapok adataiban számon kérni – mondta.

Véleménye szerint a magas infláció még fájdalmasabb, ha olyan öngerjesztő folyamattá válik, ahol a reálgazdasági tények helyett már a pszichózis dominál. A világon minden jegybank a másodkörös hatások kezelésére és a várakozások horgonyzására törekszik. Pontosan ezt teszi az MNB is.

Az inflációs rettegés kicsit segíti az eurót, a forintot alig: jöjjenek a számok

Túlságosan nagy veszélyek lesnek Európára a devizapiaci eufóriához.

„Célunk, hogy egy határozott, lépésről lépésre haladó szigorítási ciklussal elkerüljük a másodkörös hatások kialakulását és ezzel a világpiaci helyzet rendeződését követően újból elérjük az árstabilitást. Az MNB 2013 óta minden törvényben foglalt célját képes volt elérni. Veszélyes időket élünk, ezért a stabilitás biztosítása mindenek előtt áll. Ez minden döntésünk alfája és omegája” – mondta az alelnök.

 

kamatemelés infláció MNB kamatdöntés jegybank
Kapcsolódó cikkek