A megyei jogú városok árazásának általános szabálya, hogy a vidéki városok olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek – foglalta össze a megyei jogú városok ingatlanpiaci változásait összegző statisztikákat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Elmondta, hogy a 23 megyei jogú városban 504 ezer forint egy téglalakás négyzetméterének átlagértéke, ami a tavalyi átlaghoz képest 28 százalékkal magasabb. De a panellakások 438 ezer forintos ára is 22 százalékos növekedés egy év alatt, míg a használt házak átlagosan 370 ezer forintos négyzetméterára 15 százalékos emelkedést jelez a 2021. évihez képest.

A használt téglalakások esetében az idei statisztikák szerint a legdrágább város Debrecen 703 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Győr követ – kissé lemaradva – 645 ezer forinttal. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár állt fel 626 ezer forinttal. 

A legtöbb városban a jellemző ár 400–500 ezer forint között alakult az év első hat hónapjában. A sor végén Nagykanizsa tér el ettől számottevően a maga 330 ezer forintos átlagos négyzetméterárával.

Sorház illusztráció.
Fotó: Molnár Péter / Hajdú-Bihari Napló

Bőven két számjegyű áremelkedés vidéken

A megyei jogú városokban a tavalyi árszinthez képest átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe a téglalakások. A legtöbb városban az árak emelkedése két számjegyű – kivétel Érd és Sopron. 

Az átlagárakat a nagyobb városok húzzák fel: Debrecen és Győr nemcsak a magas négyzetméterárakban, hanem a növekedés mértékében is az élen végzett 30 százalék feletti áremelkedéssel. 

Ehhez csatlakozott még Miskolc is, ahol szintén 32 százalékkal emelkedtek az árak az idén. A többi városban a 15–25 százalék közötti árváltozás a mértékadó.

A panellakások esetében szintén Debrecen végzett az élen a megyei jogú városok között. Az idei adatok szerint a városban 577 ezer forint az átlagos négyzetméterár, amelyet kevéssel lemaradva Székesfehérvár 554 ezer és Sopron 551 ezer forinttal követ. Győr a negyedik 517 ezer forintos számtani középértékkel. A többi városban a négyzetméterárak 300-440 ezer forint között alakultak. A sort ezúttal is Nagykanizsa zárta 297 ezer forintos átlaggal, amelyet Szolnok előzött meg 323 és Dunaújváros 336 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.

Ezek az árak nagyjából 22 százalékkal magasabbak a tavalyi éves átlagnál. Kivétel nélkül minden városban két számjegyű emelkedést mért az Otthon Centrum. A debreceni 30 százalékos áremelkedés a második helyre volt elég, mivel az alacsonyabb bázisú Miskolcon 35 százalékkal drágultak a panelek, míg az olcsóbb Dunaújvárosban és Nagykanizsán is 25 százalék feletti volt a drágulás.

Már a rezsicsökkentés átalakítása előtt is a családi házak árnövekedése volt a legalacsonyabb ütemű

A családi házak négyzetméterenként átlagosan 370 ezer forintba kerültek idén. Ebben a szegmensben Győr az első, 495 ezer forinttal, Sopron 488 ezer és Debrecen 473 ezer forinttal követi. A fővárosközeli Érd és Székesfehérvár szintén a top ötben végzett 450 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. 

A szegmensben a városok között alakultak ki nagyobb különbségek: a kisebb és a fővárostól távolabbi településeken ugyanis csak kicsivel több, mint 200 ezer forintot kértek négyzetméterenként, például Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Szekszárdon is. A többi városban pedig 250-350 ezer forintos négyzetméterárak fordultak elő.

A 15 százalékos árnövekedés a legkisebb a három használt típus közül. Az összetételhatás miatt a növekedés ütemében is nagyobb különbségek alakultak ki, de a városok többségében 1–32 százalék között változott ez az érték.

A nagyobb városokban, például Győrben és Debrecenben, 15-20 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak a tavalyi átlaghoz képest

– áll a közleményben.