Nem törődnek a magyarok az évtizedes közgazdaságtani dogmával, amely szerint infláció esetén nem túl célszerű készpénzt felhalmozni. Hiába ért ugyanis 24 éves csúcsára a magyar pénzromlás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikai adatai szerint júliusban még tovább nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány. 

Elemzők: az árstopok és a rezsicsökkentés nélkül már 20 százalék fölött lenne az infláció

Felülmúlta az elemzői várakozásokat a ma reggeli inflációs adat.

A jegybanki adatok szerint júliusban 20,4 milliárd forinttal nőtt a magyarok készpénze, így már 8365 milliárdnyi bankjegyen ülnek a háztartások és a vállalkozások összesen. A készpénzhalmozás az elmúlt években gyorsult fel jelentősen, 2020 júliusában még kicsivel hétezer milliárd forint alatt volt az állomány, egy évvel ezelőtt pedig 7400 milliárdon állt a mutató, vagyis egy év alatt közel 1000 milliárd forintnyi készpénz került forgalomba. 

A,Woman,Puts,Hungarian,Forints,In,Her,Wallet.,The,Woman
Fotó: Shutterstock

Alig van alacsonyabb infláció a magyarnál Kelet-Közép-Európában

Nem a magyar árindex a legdurvább a V4-ek között, Csehországban és Lengyelországban is az eget veri az áremelkedés.

A készpénzhalmozás nem csak az infláció miatt érthetetlen – hiszen ebben a formában csak veszíteni tud az értékéből –, hanem amiatt is, mert az egyre több készpénz egyre drágább is és folyamatosan jelentős pluszköltséget jelent az államnak a fenntartása, így végeredményben az adófizetőknek is. 

A jegybank friss adataiból az is látszik, hogy a külföldi követelések átlagos állomány is nőtt, mintegy 1050 milliárd forinttal. Ebben jelentős szerepet játszottak a júniusi deviza-államkötvény kibocsátások áthúzódó hatása, illetve a forint árfolyamának alakulása is.