Kiszámíthatatlan folyamatok elé néz a világgazdaság, mind a növekedés, mind az infláció terén jelentős kilengésekre lehet számítani, ami elől Magyarország sem tud elmenekülni erről beszélt a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a következő két év nehéznek ígérkezik a hazai gazdaság szempontjából, mivel a Covid alatt is szenvedő ágazatok, mint a szolgáltató szektor, a turizmus vagy a feldolgozóipar ismét kritikus időszak elé nézhet, főleg ha a belső kereslet is visszaesik a költségvetési kiigazítások következtében. Emiatt jövőre egyszázalékos, stagnálásközeli GDP-növekedésre számít a közgazdász, a mélypont valamikor az idei év végén, a jövő év elején jöhet el, amikor negyedév/negyedév bázison visszaeshet a gazdaság teljesítménye.

Ebben a számításban ugyanakkor nincs benne az az energiaválság, ami ha tovább súlyosbodik, akkor az ipar leállása mellett egy újabb, januári rezsiemelés sem elképzelhetetlen az elemző szerint.

A magyar gazdaság továbbra sem tudja teljesen elszeparálni magát a kedvezőtlen világgazdasági folyamatoktól, de a hazai fiskális politika a lehetőségeihez mérten továbbra is igyekszik lendületet vinni a gazdaságba, a jegybank pedig küzd a növekvő inflációs nyomással hívta fel a figyelmet Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. 

Business graph with arrows tending downwards
Fotó: peshkov / Getty Images

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára arra számít, hogy az energiaárak emelkedése, a növekedés lassulásából bekövetkező jövedelmi korrekció és a bizonyos termékekből fellelhető áruhiány miatt az elkövetkező években megváltozhat a fogyasztói kosár, szerinte sokkal racionálisabbá válhat a fogyasztás, ennek nyomán bizonyos ágazatok erőt is meríthetnek. Mivel azonban alapvetően exogén tényezők alakítják a gazdasági folyamatokat, egy elhúzódó recesszió szinte minden ágazatot érint majd valamilyen formában. 

Az idei magyar növekedéssel még nem lesz probléma a közgazdász szerint, az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése kétszeres bővülést jósol hazánk javára az eurózónával szemben, jövőre viszont már jelentősen lassulhat a kibocsátás, a brüsszeli testület várakozása 2,1 százalékos GDP-növekedés.

A hazai gazdaságpolitika legnagyobb kihívása az lesz, hogy mennyire tudja ellensúlyozni a romló világgazdasági környezetet

–tette hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében ezt úgy fogalmazta meg, hogy lehet-e Magyarország lokális kivétel.

Németh Dávid arról is beszélt, hogy drágulás mértéke egyáltalán nem lesz egyenletes, hol csökkenhet, hol növekedhet a dinamika. De ami ennél is nagyobb probléma, hogy egyáltalán nem lesz könnyű az inflációt leszorítani, mivel a jegybankok szerinte sokáig nem vették elég komolyan. Összehasonlítva a hetvenes évek hasonló válságával, amikor a fogyasztói árak emelkedése szintén az egeket verte, még ott lebegett a jegybankárok szeme előtt a hiperinfláció veszélye – ez a félelem most nincs meg, talán emiatt is sokkal bátrabbak.

Még mindig abban hisznek, hogy az infláció nem fog elszállni

– fogalmazott az elemző, hozzátéve, szerinte az lesz az érdekes, hogy amikor jönnek majd a recessziós számok, akkor mennyire remeg meg a lábuk. Emellett azt is érdemes figyelni, hogy ha lesz egy komolyabb eszközáresés, arra hogy reagálnak. Ezt ugyanis idáig megúsztuk, a tőzsdék 15-20 százalékot estek, ami ahhoz képest, hogy mekkora boom volt korábban, nem számottevő az elemző szerint. Ugyanez figyelhető meg az ingatlanpiacon is, amely Európa nagy részében túlértékelt, sok helyen 25-30 százalékkal. A növekedés oldaláról Németh Dávid szerint nagyon nagy kérdés a munkaerőpiac, hogy mennyiben marad feszes a jövőben. Ugyanis ha nem lesz az, akkor a lakossági fogyasztás sem bővül érdemben, így borítékolható, hogy a mainál jóval alacsonyabb növekedési pályára lehet számítani a következő néhány évben.