Nem feltétlenül jelenik majd meg a belső fogyasztás csökkenése a 2023-as adóbevételekben – véli a VG által megkérdezett szakértő. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere szerint, ha az a feltételezés helytálló, hogy
a lakosság inkább a megtakarításait költi el jövőre, és csak utána kezd jelentősebb spórolásba,
akkor nem változik meg a növekvő trend. A költségvetési törvényben mindenesetre nem látni konkrét számokat, sőt még utalást sem a fogyasztás csökkenésére.
Mekkora változást okoz a rezsicsökkentés átalakítása?
A szakember a 2023-ban várt 7100 milliárd forintos áfabevétellel kapcsolatban több befolyásoló tényezőt is kiemelt. A átalakítása is többlettel jár, hiszen az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy része átkerül az áfafizetői körbe.
A rezsiköltségek átlagfogyasztáson felüli részének piaci áron történő elszámolásából 1000 milliárd forint pluszbevételt vár a kormány, amelynek jelentős hatása lesz az általános forgalmi tekintetében is.
A költségvetés valószínűleg kalkulál egy nagyobb európai uniós forrással is, és szinte biztosan velünk marad a háború miatt tartósan magas ami szintén növeli az áfából származó forrást.
A kata módosítása magasabb szja-bevételt hozhat
Korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője megkeresésünkre azt mondta, hogy abszolút reális a 7000 milliárd forint feletti áfa, és a kabinet többször is alábecsülte már a bevételeket. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is megalapozottnak tartja a büdzsé stabilitással összefüggő számait, de a jelenlegi körülmények között fennálló, fokozott alkalmazkodási kényszerre is figyelmeztetett. A világszerte drasztikusan emelkedő energiaköltségek megkövetelik, hogy legyenek védekezési források, ennek fedezete egyrészt az adók világa, beleértve a kata racionalizálását, továbbá beletartozik az energiaköltségek fogyasztási limitekhez kötése és bizonyos társadalmi szegmensekre való redukálása – mondta Kovács Árpád.
Bagdi Lajos a jövő évi előirányzattal kapcsolatban hozzátette:
A személyi jövedelemadóból az ideinél 30 százalékkal több folyhat be, ez feltételezhetően az infláció miatt szükségszerű béremelésekből és a kata módosításából fakadó szja-befizetésekből adódhat.
Az extraprofitadó is megjelenik a költségvetésben
A társasági adóbevételt eközben növelheti – arányaiban jelentősen – a gyenge forintnak az exportra dolgozó cégekre gyakorolt kedvező hatása, illetve a globális igaz, az utóbbival kapcsolatban egyelőre nincs megegyezés. „Magyarország továbbra is az és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen” – indokolta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy miért nem támogatja a minimumadó bevezetését.
A Niveus adószakértője végül megjegyezte, az extraprofitadót illetően főképp az úgynevezett Robin Hood-adóból, tehát az energiaellátók jövedelemadójából, a bányajáradékból, a kiskereskedelmi különadóból, a cégautóadóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből érkeznek majd a százmilliárdok, együttesen csaknem 1200 milliárd forint.
