Az Európai Unióval fennálló vita miatt jelentős elmaradás látható az uniós programok bevételei soron, az éves előirányzat mindössze 19,5 százalékát sikerült eddig teljesíteni, miközben a kiadási oldalon már az előirányzat 61,5 százalékát.

Összességében az éves hiánycél 96,4 százaléka realizálódott, ami szintén azt mutatja, hogy nagy szükség lenne a vissza nem térítendő uniós forrásokra még ebben az évben

– emelte ki a központi költségvetés első félévi adatsorának legfontosabb részét Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. A szakember a VG érdeklődésére megjegyezte, bevételi és kiadási oldalon is vannak hangsúlyos tényezők, az adó- és járulékbevételek például 13,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Hozzátette, a forgalmi adók esetében szerepet játszik az erőteljes inflációs nyomás, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek csökkenését a családoknak járó adó-visszatérítés okozza.

Euro,Coin,Gears,And,Cog,Wheels,-,European,Financial,System, Euro coin gears and cog wheels - european financial system
Fotó: Shutterstock

Mégsem utál minket Brüsszel? Százmilliárdokat utaltak a napokban

Míg az Európai Bizottság nem bólint rá a Magyarország 2021–2027-es fejlesztési terveit tömörítő operatív programokra, addig a kormány csak a magyar költségvetés kockázatára és terhére dönthet pályázati pénzekről. Eddig erre a Ginop Pluszban és a TOP Pluszban volt példa. Közben a 2014–2020-as ciklus zárása is nagy erőkkel zajlik, kiderült, hogy az elmúlt hetekben több mint 840 millió eurót, a 375-ös tervezési árfolyammal számítva 315 milliárd forintot utalt hazánknak Brüsszel.

Az áfából származó forrás június végére elérte a 3255 milliárd forintot, ami nem sokkal marad el attól az adattól, amelyet a Magyar Államkincstár tavaly januártól augusztusig mért, a jelentős növekedést a háborús mellett egyebek között a fogyasztás bővülése okozza. Nem ez az egyetlen adónem, amely bőven túlszárnyalja a 2021-es mutatókat, a társasági 460 milliárdja például 27 milliárd forinttal több, mint amennyit a világjárvány miatt korlátozásokkal nehezített tavalyi évben szeptember végéig beszedtek.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel is több mint 300 milliárd forinttal haladná meg a 2021 első féléves teljesítést, ám a gyermeket nevelő szülőknek összesen 685 milliárd forintot utalt át az állam egyszeri támogatásként.

A Pénzügyminisztérium (PM) összegzése szerint a kisadózók tételes adójából és a kisvállalati adóból származó pluszbevétel az adóalanyok számának bővüléséből adódik, az előbbinél ráadásul többen fizették meg a 40 százalékos különadót a 12 millió forintos éves bevételi limit felett. A dokumentumból az is kiderül, hogy 133 milliárd folyt be a kasszába az elektronikus útdíjból.

A PM kiemelte, a kormány továbbra is tartja az idei évre tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt és folytatja az államadósság csökkentését.

Eközben a lakástámogatásokra fordított kiadások összege június végéig 270,5 milliárd forint volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva 147,9 milliárd forinttal teljesült magasabban. A PM megjegyezte, hogy az eltérésben szerepet játszik az és az ehhez kapcsolódó kölcsön meghirdetése, valamint az egyes meglévő konstrukciók, a családi otthonteremtési kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás és a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának csökkentésére nyújtott támogatás igénybevételi lehetőségeinek további kiszélesítése. Ezenfelül pedig a falusi támogatások esetében az érintett preferált kistelepülések körének kibővítése.

A válság sem változtatott a célokon: 2030-ra utol kell érnünk Ausztriát

Recessziós félelmek ide vagy oda, megmaradhat a magyar gazdaság növekedési többlete a fejlett tagországokhoz képest, de ehhez az uniós forrásokra is égető szükség van.

Összességében tovább nőttek a családi és szociális támogatások, valamint a korhatár alatti ellátások. Június végéig a nyugdíjkiadások 2360,6 milliárd forintban teljesültek, ami 373,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakit. A jelentős, 18,8 százalékos kiadásnövekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta.

A PM közlése szerint a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás június végéig 1073,9 milliárd forintot tett ki a 2021. évi azonos időszaki 877,4 milliárd forinttal szemben.

Az előző évhez viszonyított magasabb összegű kiadás az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelésével, a háziorvosok, fogorvosok és szakdolgozóik bértámogatásával, továbbá az összevont szakellátásból megvalósuló többletfinanszírozással jelentkezik.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 712,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 239,9 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.