Erős volt a nyár, amikor minden korábbi rekordot megdöntött a magyarországi diákmunkások száma. A munkaerőhiánnyal párhuzamosan egyre intenzívebb, jószerint kielégíthetetlen a további kereslet is a fiatalok iránt. Minderről Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára tájékoztatta a VG-t. Mint megtudtuk:
a diákmunka program keretében 25 ezer, az iskolaszövetkezeteken keresztül pedig további 75 ezer – zömében 15–25 éves – nappali tagozatos diák dolgozott mintegy kilencezer magyarországi vállalkozásnál.
Nyáron a turizmus-vendéglátásban és a mezőgazdaságban dolgozott a legtöbb diák, ősszel és télen pedig a feldolgozóipar és a a legnagyobb munkaadó ágazatok.
Az elérhető fizetésekben hagyományosan jelentős területi különbségek mutatkoznak. Budapesten és a fővárosi munkaerőpiaccal már egy ideje együtt mozgó észak-magyarországi régióban
az 1150 forintos bruttó minimálbérnél akár 50 százalékkal magasabb, ráadásul szja-mentes órabéreket kínáltak és kínálnak a diákmunkásoknak, ami nagy vonzerőt jelent.
Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is a minimálbért meghaladó, de a fővárosinál 300 forinttal alacsonyabb, 1250-1350 forintos bruttó (25 év alatt nettó) óradíjért dolgoztak a diákok. A diákvállalkozások szövetségének friss országos összesítése szerint az idén nyári diákmunkás fizetések,
a tipikus óradíjak 10-15 százalékkal meghaladták a tavalyi szintet, és a trend ősszel is hasonló, vagyis az egy évvel korábbinál átlagosan 15 százalékkal többet lehet keresni.
Az az átlagbérig, havi 433 700 forintig terjed, az ezen felüli összegre már fizetni kell az szja-t.
Az előző nyarakhoz képest az órabérben és volumenben (kifizetett bértömegben) is jelentkező 10-15 százalékos erősödés mellett elmaradt a létszámban mutatkozó bővülés, az ugyanis 5 százalékos volt. A mozgástér véges, hiszen nem lett több a diákok száma, és nem lehet mindenkire számítani a munkaerőpiacon.
Nyáron is és tanév közben is stabilan mintegy 70-80 ezer diák dolgozik, ez a létszám bővül ki a csak nyáron munkát vállalókkal.
A legkevésbé az orvosi és a jogi egyetemekről, valamint egyes mérnöki szakokról lehet toborozni a tapasztalatok szerint.
Ugyanakkor a legnagyobb hajlandóságot az alkalmi és részmunkaidős diákmunkákra a gazdasági szakok, intézmény szerint pedig az ELTE és a Metropolitan egyetem hallgatói körében látják. A vidéki egyetemek hallgatói között is sokan vannak, akik rendszeresen dolgoznak, sőt külföldiek is szívesen vállalnak munkát.
Szeptemberben van a legkevesebb diákmunkás, ilyenkor az újak még nem csekkolnak be a rendszerbe, hiszen ismerkednek az intézménnyel, a tanrenddel, és felmérik, hogy mennyi időt és mikor tudnak munkára fordítani, miközben az előző tanévben végzett egykori diákok már épp kicsekkoltak, és elhelyezkedtek normál munkavállalóként valahol
– mondta Majzik Nándor. A szeptemberi szűkös hetekre vannak cégek, ahol előre készülnek fokozott nyár végi termelői kapacitással.
A rendezvénypiac is beindult az idén, a nagy rendezvények a diákmunkásokat foglalkoztató cégek a munkabeosztások elkészítésekor mind megérezték, azokon ugyanis a fiatalok tömege vett részt dolgozóként és fesztiválozóként is.
Színes a diákmunkások motivációinak palettája is, a konkrét célra, például utazásra, jogosítványra gyűjtőktől az év közbeni megélhetési költségekre tartalékolók és a szakmai előmenetelt segítő, a karrierlehetőségeket tágító szakmai feladatokra vadászók egyaránt jelen vannak benne.
Kedvcsinálók az elérhető fizetések is, van példa milliós nyári bevételre is, ami ritka, és az IT-s munkakörökben reális, de a 400-500 ezres nyári jövedelem ma már sokak számára vált elérhetővé.
Ez – mint Majzik Nándor rámutatott – már olyan összeg, amelyből komolyabb beruházás is megvalósítható, akár egy használt autó vásárlása sem reménytelen a segítségével. Tíz éve ennek a töredékét sem lehetett diákmunkásként megkeresni – tette hozzá a Meló-Diák vezetője. A változáshoz az általános munkaerőhiány és az általa nyitottabbá vált munkaadói attitűd kellett.
