Németország után Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia is úgy döntött, hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót – a közös nyilatkozatot Prágában, az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) informális ülésén tették közzé.
A csehországi esemény volt az első miniszteri szintű egyeztetés azt követően, hogy júniusban Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta a bevezetését, arra hivatkozva, hogy a háború árnyékában az intézkedés adóemeléssel, elbocsátásokkal és versenyhátránnyal járna. A németek már a prágai ülést megelőzően üzentek: Sven Giegold államtitkár a Twitteren azt írta, a globális minimumadót az Európai Unióban mindenhol be kell vezetni, és állítása szerint Németország nem nézheti többé tétlenül, hogy Orbán Viktor vétója miatt a neki járó eurómilliárdok adóparadicsomokba kerüljenek. Francia és olasz sajtóhírek szerint lehetett arra számítani, hogy mások is a németek mellé állnak a globális minimumadóért vívott harcban.
Nő az Európán belüli nyomásgyakorlás
Az öt ország a világgazdaságban nem rendelkezik akkora súllyal, hogy kikényszerítse a minimumadó széles körben történő bevezetését, ám Magyarország szempontjából lényeges befektetőknek minősülnek. Ha ehhez a listához hozzáadjuk Dél-Koreát, amely az elsők között hozta nyilvánosságra a minimumadó tervezetét, akkor egyértelművé válik, hogy a Magyarországra befektető külföldi cégek meghatározó részére vonatkozik majd az intézkedés
– jelentette ki a VG megkeresésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője.
A minimumadó alkalmazásához nem szükséges, hogy azok a tagállamok is hozzájáruljanak, amelyekben alacsonyabb a társasági szintje, mint 15 százalék (Magyarországon 9 százalék). A szabályozás működési logikája miatt elegendő az Európán belüli nyomásgyakorláshoz, ha azok az országok vezetik be, amelyek multinacionális vállalatcsoportok központjainak adnak otthont. Az öt tagállam döntése azzal a következménnyel járhat, hogy ha egy német vagy francia központú cég Magyarországon gyárt vagy értékesít – például a német Mercedes vagy a francia Auchan –, akkor a magyar leányvállalat nyeresége után Németországban vagy éppen Franciaországban is adóznia kell, hogy elérje a globális minimumadó 15 százalékát.
„Ez azt jelenti, hogy a magyarországi leányvállalatoknak biztosított alacsony társaságiadó-kulcs vagy éppen az ezen felül nekik nyújtott adókedvezmények végső soron nem a cégekhez kerülnek, hanem a külföldi államok költségvetésébe folynak be” – mutatott rá Czoboly Gergely. Hozzátette, éppen ezért azok az országok, amelyek eddig alacsony társasági adóval kívánták odacsábítani a külföldi cégeket, közvetett módon mégis arra kényszerülnek, hogy más stratégiát válasszanak.
Kizárt, hogy a magyar kormány ne tegyen semmit
Az adószakértő úgy véli, Magyarország négy opció közül választhat:
- Az október 4-i Ecofin-ülésen visszavonja a vétóját, és megszavazza az EU-s irányelvet, amivel kötelezi magát a szabályok bevezetésére.
- Továbbra is elutasítja az irányelvet, ám ha a számára releváns tagállamok alkalmazzák a globális minimumadót, akkor maga is implementálja a szabályokat, irányelvi kötelezettség nélkül.
- A minimumadót nem vezeti be, de a saját társasági adószabályait módosítja, hogy legalább az érintett cégektől beszedhesse a magyar hatóság a hiányzó adót, mielőtt az anyaországbeliek teszik meg.
- Nem tesz semmit, és bízik abban, hogy az Európai Bíróság szabályellenesnek minősíti az egyoldalúan bevezetett globális minimumadót, ebben az esetben viszont engednie kell, hogy az ítéletig más államok szedjék be a hiányzó adót.
„Úgy gondolom, hogy a negyedik opció, miszerint Magyarország semmilyen lépést ne tegyen a saját adózási érdekeinek optimalizálására, kizárt. A jogalkotó ki fogja aknázni a szabályozásban rejlő lehetőségeket, hogy a globális minimumadóra hangolt csomaggal versenyezhessen a külföldi befektetésekért” – mondta Czoboly Gergely.
Így kerülné ki a magyar minimumadó-vétót BrüsszelAz Európai Bizottság a „megerősített együttműködés” nevű eljárást használná arra, hogy a magyar vétó ellenére is megszülethessen a globális minimumadó uniós bevezetéséről szóló törvény. |
A legfontosabb hazai cégek is rosszul járhatnak
Szerinte a belföldi kiegészítő adó lehet az első lépés, ugyanakkor a tagállamok nagyobb számú csatlakozását követően már jobban járna Magyarország, ha elfogadná a teljes szabályozást, mert
ellenkező esetben a magyar központú cégek is rosszul járnának, amelyeknek külföldi leányvállalataik vannak, ilyen például az OTP, a Mol vagy a Richter.
Azt azért a Jalsovszky szakembere is kiemelte, hogy a globális minimumadó bevezetésével a legfejlettebb országok a saját gazdaságukat lőhetik lábon, hiszen úgy tűnik, az Egyesült Államok és Kína is kimarad a szabályozásból, a britek csatlakozása sem biztos, miközben az növeli saját cégeinek az adóterhelését, csökkentve a versenyképességüket a világpiacokon.
