Elkerülheti Magyarország az uniós forrásvesztést, az ősz végére lehet megállapodás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Bizottságnak is az az érdeke, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, és még idén lezáruljanak a tárgyalások, ehhez viszont engedményeket kell tennie a magyar kormánynak a közbeszerzések átláthatósága érdekében – mondta a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub (Mapi) elnöke, aki szerint egyre több jel utal arra, hogy nagyon közel van a megállapodás. A napokban pozitívan nyilatkozott a tárgyalások menetéről Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos, aki korábban meglehetősen kritikus volt a magyar kormánnyal szemben, most mégis bizakodásának adott hangot. Bár jelezte, konkrét lépéseket vár, mielőtt a legkésőbb szeptember 22-i döntés céljából a testület elé terjesztené a dossziét.
Közben hazai sajtóértesülések szerint már vasárnap dönt a bizottság a jogállamisági eljárás folytatásáról. Az uniós testület ugyan pénzügyi szankciót javasol majd hazánk ellen, viszont azzal a megjegyzéssel fogja előterjeszteni javaslatát a pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy az lehetőség szerint adjon időt az Orbán-kormánynak az ígéretei végrehajtására. A testületnek egy-három hónapja lesz arra, hogy döntsön a magyar uniós források sorsáról. Mindenesetre jól látszik, hogy a kormány kész az engedményekre, az ígéretek szerint már ebben a hónapban beterjesztik a törvényjavaslatot egy új, független hatóság felállításáról, amely november 21. előtt megkezdheti a munkáját. A forrásvesztést mindenképpen el akarja kerülni a kabinet, a miniszterelnök tusnádfürdői beszédében is elég határozottan állította, hogy lesz megegyezés.
Ezek alapján Essősy Zsombor úgy véli, hogy október–november tájékán jöhet létre a megállapodás, legkorábban pedig jövő tavasszal vagy nyáron, tehát majd három évvel a koronavírus-járványt követően jöhetnek először pénzek a pandémia gazdasági kárainak enyhítésére felállított alapból.
Hangsúlyozta, hogy ugyan pénz idén nem lesz belőle, de szerinte ez nem feltétlenül probléma. A lényeg, hogy lesz egy szerződés, amely lefekteti a garanciákat, mindkét félnek ugyanis ez az érdeke, főleg, hogy ez a megállapodás nemcsak a helyreállítási alapot, hanem a hétéves keretköltségvetést is érinti.
Essősy Zsombor arról is beszélt, hogy kőkemény politikai küzdelem zajlik a háttérben, mindkét oldalon zajlik egyfajta nyomásgyakorlás, szivárogtatás, szerinte ennek tudható be az a sajtóhír is, miszerint 3500 milliárd forintot bukhat a hétéves keretköltségvetésből Magyarország.
Az Európai Bizottság tárgyalási technikája sokat változott az elmúlt időszakban, Brüsszelben is rájöttek, hogy keményebb hangnemre van szükség a magyar kormánnyal szemben
– magyarázta a szakember, hozzátéve, ebben az is szerepet játszik, hogy a bizottság vezetőjén is van egy nyomás az Európai Parlament felől. Ha szeretné magát majd újraválasztatni, akkor muszáj erőt mutatnia, ugyanakkor a magyar miniszterelnök szavazatára is szüksége lesz majd 2024-ben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a lengyelekkel való megállapodás után a bizottság sem akar kétszer ugyanabba a folyóba lépni.
A Mapi elnöke azt is hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy aki fizet, az támasztja a feltételeket, hiába rögzítik egyes szerződések a Magyarországnak járó uniós forrásokat, ennek most alig van jelentősége. „Ha később, 2030-ra valóban nettó befizetővé válunk, ahogy a miniszterelnök is jósolta, akkor persze fordulhat a kocka, és mi mondhatjuk, hogyan és mire költsék ezeket a pénzeket a tagállamok. De ez most még nem így van” – tette hozzá a szakember, aki szerint az uniós források azért is fontosak, mert egyfajta biztonsági tartalékot is nyújtanak.
Ugyan nem vagyunk szerencsére olyan helyzetben, mint a szerbek, akik épp most fordultak a Nemzetközi Valutaalaphoz, ám ne feledjük, az EU-pénzek bejövetele a magyar gazdasági stabilitás szükséges, de nem elégséges feltétele. Elég csak arra gondolni, hogy akkora összegről van szó, mint a magyar jegybank devizatartaléka.
