Meghosszabbítja a kormány az üzemanyagra kivetett hatósági árat és az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot is – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szombati kormányinfón. A döntés a következő három hónapról szól, tehát december végéig.

NAGY Márton; GULYÁS Gergely, Budapest, 2022. szeptember 17.Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 17-én.MTI/Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor / MTI

A tárcavezető azt mondta, hogy a kormány úgy látja:

Amíg a szankciók hatályban vannak, addig nem látszik, hogy reális esély lenne arra, hogy javuljon az energiahordozók árszintje, ezért a rendkívüli helyzetre tekintettel a benzin- és élelmiszerárstopot meghosszabbítja.

Megjegyezte, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint, bár kisebb fennakadások voltak az üzemanyag-ellátásban, általánosságban mindenki tudott tankolni. Ha azt kell mérlegre tenni, hogy mi a jobb: 800 forintos benzin- és dízelár, és akkor minden kúton lehet tankolni, vagy pedig 480 forint marad az ár, de időnként vannak fennakadások, akkor nem kérdés, hogy az utóbbi a jó megoldás. 

Az országnak vannak tartalékai, illetve a Mol működésének, nagyságának is köszönhető, hogy egyáltalán képesek ilyen ársapkát bevezetni.

Ha bármilyen drámai változás lenne, akkor a kormány áttekinti a döntéseit. Most úgy látják, hogy ha nem is zökkenőmentesen, de az év végéig mind az üzemanyag hatósági ára, mind az alapvető élelmiszerek árstopja fenntartható. Nagy Márton – mint mondta – támogatta a döntést, mert ez egy nem normális piacon való beavatkozás. Egy szankcióval terhelt energiaválság dúl, az infláció emelkedik, a családok terhei növekednek. A kérdés ezért úgy merül fel, hogy mikor kell elengedni az ársapkákat. 

Jelenleg az inflációban nem látszik fordulat, az MNB előrejelzése szerint tovább fog emelkedni. Nézve a telet is, nem indokolt az ársapka kivezetése, de természetesen ezek nem fognak örökké velünk maradni.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy a december 31-én kifutó kamatstop kapcsán a kabinet szándéka az – és erről döntést is fognak hozni –, hogy azt is legalább fél évvel meghosszabbítják. Alapvetően jelzáloghitelekről van szó, amelyek mögött otthonok vannak. Ezt azért közölte már most, hogy lehessen vele tervezni. Szerinte mindez azt jelenti, hogy a magyar családok számára továbbra is vannak olyan termékek, amelyek a válság előtti árszinten érhetők el, és a kamatokat is féken tudják tartani. Ez több tízezer háztartásnak nyújt segítséget. 

Azzal, hogy az üzemanyagárakat is féken tartják – Magyarországon a legalacsonyabb a benzin és a dízel ára Európában –, segíteni tudják a családok mindennapi megélhetését.

Arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentést is az átlagfogyasztásig fenntartják, és az első számlák érkezése után az látszik, hogy összességében többen férnek bele a meghatározott átlagos mennyiségbe. Azzal, hogy nem piaci árat kell fizetni a gázért és az áramért, havi 150-180 ezer forintos támogatást ad a kormány a családoknak. A kormány mindent megtesz azért, hogy olyan általános gazdasági helyzet legyen, és olyanok legyenek a magyar költségvetés adottságai, hogy ezeket az intézkedéseket fenntarthassák. 

Ez egész Európa legnagyobb családtámogatási programja.

Az árstopok önmagukban is fontos segítségek, de a rezsitámogatás egyedülálló, a gazdagabb országokban sincs ilyen fokú támogatás. Ha a háború véget ér, vagy ha a szankciók legalább az energetikára megszűnnének, akkor rohamosan csökkenne az energia ára. A kabinet közgazdászokkal egyeztetve megalapozottan állítja, hogy ha az energetika területére alkalmazott EU-s szankciókat megszüntetnék, már másnap a felére esne a gáz és az olaj ára. A jelenlegi helyzet az európai gazdaságoknak rendkívüli nehézségeket okoz. 

Segítséget kapnak az energiaintenzív termelői kkv-k

A családok mellett az energiaintenzív tevékenységet folytató vállalkozások is nagy bajban vannak. Mivel a munkahelyek megvédése a legfontosabb, az ilyen kkv-kat is meg kell óvni, erről a kormány programot fogadott el. A részletekről Nagy Márton azt mondta, hogy ez egy támogatási program, amely azokat a cégeket célozza, 

amelyeknek az energiaköltsége a nettó árbevétele arányában 2021-ben elérte a 3 százalékot.

Efölött tekinthető egy vállalkozás energiaintenzívnek, ez egy uniós definíció. Az uniós országok felénél létezik ilyen program különböző jogcímek szerint. További fontos elem, hogy a feldolgozói, termelői kkv-kat célozzák, körülbelül 10 ezer cégről van szó. Ez vagy TEÁOR-kód alapján dől el, vagy pedig annak alapján, hogy az adott cég bevételének több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik. 

A program október 1-jén indul, és 2023 végéig tart.

Az egyik eleme a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása. A pályázatokat a lebonyolító tárcának, az Ipari és Technológiai Minisztériumnak kell benyújtani. A működési költségek támogatása egy három hónapra szóló – tehát október–december időszakra – számlakifizetést jelent. A tavalyi bázishoz képest mért árnövekmény 50 százalékát vállalja át az állam az áram és a gáz esetében is.

A beruházásokat támogató elem a Széchenyi-kártya-program keretében valósul meg. A kedvező kamatozású konstrukcióban a bankok 20-30 százalékos önerőt is kérnek a cégektől. Az állam az önerőre ad támogatást maximum 15 százalékig, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel hosszú távon is versenyképesek tudjanak maradni. 

Cserében azt kérjük a kkv-któl, hogy őrizzék meg a munkahelyeket, és 2023 végére ne csökkenjen a jelenlegi foglalkoztatotti létszám 90 százalék alá

– hangsúlyozta Nagy Márton. A kormány két másik nagy vállalkozói programról is tárgyalt, de ezekről még nem született döntés. Az egyik egy gyármentő program, amely szintén az energiaintenzív vállalkozások üzemeinek energiahatékonyságot növelő beruházásait fogja segíteni. Itt működési támogatás nincs, viszont az adott beruházás költségének egy bizonyos százalékát az állam átvállalja. 

Emellett el fog indulni egy új munkahelyvédelmi akcióterv.

A kabinet azt látja, hogy a következő hónapokban az elszabadult energiaárak miatt az energiaintenzív cégek olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek csökkentésével reagálhatnak. A részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.

Vasárnap bejelentést tesz az Európai Bizottság a magyar uniós pénzekről

Gulyás Gergely külön kitért a Brüsszellel zajló tárgyalásokra, amelyeknek három fontos iránya van.

  • A Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljárás,
  • a helyreállítási alap kapcsán kiírt és részben kifizetett pályázatok kérdése, amelyről egyelőre nincs megállapodás,
  • valamint a következő hétéves ciklus operatív programjai, amelyek partnerségi megállapodása szintén nincs még meg, de ez legalább nincs késésben.

Az első pont kapcsán hosszú egyeztetési körökön vannak túl a felek, Gulyás Gergely szerint nem maradtak nyitott kérdések. A kormány vagy elfogadta az Európai Bizottság által kérteket, vagy kölcsönösen sikerült kompromisszumra jutni. Az ezzel kapcsolatos vállalásokat a kormány elfogadta, a vonatkozó törvényjavaslatokat jövő hétfőn és pénteken benyújtják az Országgyűlés elé. 

Ezek novemberben hatályba is tudnak lépni, és ezt követően szüntethetik meg a kondicionalitási eljárást.

„A kölcsönös bizalmatlanság helyett a kölcsönös bizalom irányába tett lépésnek tekinthető az a tárgyalássorozat, amelyet a mögöttünk hagyott két hónapban a bizottsággal folytattunk. Erről a bizottság is kommunikálni fog vasárnap, utána Navracsics Tibor miniszter áll a nyilvánosság rendelkezésére. A megállapodás része, hogy azokat a vállalásokat, amelyeket tettünk, teljesíteni kell. Ezért arra kérjük a magyar Országgyűlést, hogy részesítse előnyben azokat a jogszabálytervezeteket, amelyeket azért nyújt be a kormány, hogy ezek elfogadásával megszűnhessen a kondicionalitási eljárás” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

GULYÁS Gergely, Budapest, 2022. szeptember 17.Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 17-én.MTI/Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy mindig mérlegelik, de mindig arra jutottak, hogy Magyarország számára lényegesen több előnyt jelent az uniós tagság ahhoz képest, mintha nem lenne tag. Ez nem elsősorban az uniós pénzügyi forrásokból fakad. Ki lehet számolni, hogy a következő hét évre jutó összes uniós forrás, illetve az összes befizetés különbözete 

évente kétmilliárd eurós nettó hasznot hoz. Ez GDP arányosan 1,4 százalék.

Tehát Magyarország számára nem ez az elsődleges előny, hanem az, hogy van egy közös piac és egy határmentes térség. Ez pedig attól függetlenül megmarad, hogy a jövőben hogyan alakulnak a ki- és befizetések.  

Erre készülhetnek az iskolák a fűtési szezonra

Bár még nem született kormánydöntés a témában, de a nap során fog. A javaslat az, hogy 

az általános iskolákat 20 fokra kell felfűteni,

a 18 fokos limit a középiskoláktól érvényes. Gulyás Gergely azt is kiemelte, hogy olyan helyzet nem állhat elő, hogy kórházakat, rendelőket be kelljen zárni. Az állami hőmérséklet-csökkentés nem vonatkozik ezekre az intézményekre.

Órási fordulat lehet a pedagógusbérekben

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a pedagógusbér-fejlesztés garantált, ha az operatív programokról is sikerül megállapodást kötni az Európai Bizottsággal. 

Ha ez megtörténik, akkor viszont a korábban közöltnél nagyobb és gyorsabb ütemű béremelés történhet.

De ennek ismertetésével meg kell várni a megállapodást. Ezermilliárdos tételről van szó, amelynek a kisebb részét finanszírozná az EU.

Jól állnak a gáztárolók, de zöld utat kap a barnakőszén is

Az eddig betárolt gázmennyiség 4,4 milliárd köbméter, ami 89 téli napra elegendő. Ebben mind az ipar, mind a lakossági felhasználás benne van. Ha a gázmennyiséget csak a lakossági felhasználásra vetítik, az 185 téli napra elegendő, többre, mint ahány téli nap van egy évben. 

Felkészültünk, jól állunk

– kommentálta a tárcavezető. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Belügyminisztérium felmérte, hány háztartásban lehetne barnakőszénnel fűteni. Jókora arányban vannak ilyen otthonok, ezért a kormány olyan döntést fog hozni, amely megnöveli a kitermelhető mennyiséget ebből a nyersanyagból.

Előzmények

Kormányülést tartanak szombaton – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök bejegyzéséből a közösségi oldalán.

A kormányfő azt írta, hogy „az elhibázott brüsszeli szankciók fojtogatják Európa gazdaságát. Mindent megteszünk, hogy kezeljük az európai energiaválság következményeit”. Hogy pontosan milyen napirendi pontokról tárgyal a kormány, arról a 13 órakor kezdődő kormányinfón számol be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A VG csütörtökön írta meg: nagy a valószínűsége,  hogy a hét végén, szombaton ülésezzen a kormány. Arra lehet számítani, hogy a fő témák között lehet az árstopok kérdése, mivel október 1-jétől kifut a határideje a hatósági áras üzemanyagnak és az árstopos alapvető élelmiszereknek. Erről előzetesen Palkovics László iparminiszter az ATV-nek adott interjújában azt mondta:

A benzinársapkáról szóló döntésnél azt kell elemezni, hogy a hazai kapacitás véges, mi pedig addig tudunk nyújtózkodni, az élelmiszerárstopnál pedig, hogy a hazai termelőkre milyen hatást gyakorol a fenntartása.

Ezenkívül biztosan szerepelni fog az ülés témái között az uniós források kérdése, a hazai közintézmények helyzete a fűtési időszakban és az Európában dúló energiaválság is.