Mindenképpen szükséges, hogy októbertől teljes mértékben kivezessék a hatósági árazást az üzemanyagpiacon – erről Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára beszélt a VG-nek.

Fuel,Delivery,Tanker
Fotó: Shutterstock

A benzin és a dízel ársapkájának fokozatos feloldása szerinte nem megoldás, mert nem teremti meg az ellátás biztonságát. Ehhez elengedhetetlen a fogyasztás visszaszorulása, amit viszont nem támogat, ha továbbra is a piaci ár alatt lehet tankolni, még ha 480 forintnál drágábban is.

Csak attól, hogy vége a benzinárstopnak, még nem lesz import  

Őszintén remélem, hogy azonnal megszűnik a hatósági árazás, mert az eddig eltelt tíz hónapban is olyan károkat okozott az ágazatnak, amelyek felszámolása hosszú hónapokat igényel

– mondta. Normál körülmények között a magyar üzemanyagpiacon 30 százalék körüli az import. A hatósági ár bevezetése miatt azonban a hosszú távú szerződéseket felmondták, az azonnal hozzáférhető spot piaci kapacitások pedig jócskán korlátozottak az Európában általánosan tapasztalható gázolajhiány miatt. Az új szállítmányok leszervezése, illetve a korábbi megállapodások aktiválása hosszú időt vesz igénybe, arra kell számítani, hogy 

csak jövő év elejére zökkenhet vissza a 480-as árazás előtti szintre az üzemanyag-ellátás.

Az importőröknek ugyanis meg kell találniuk a szabad forrásokat. Ez ugyan segíti a piaci ár visszaállása, de az áru nem érkezik meg automatikusan a finomítókba csak azért, mert a hatósági árazást felszámolják.

Mi a baj az üzemanyagárstoppal?

A MÁSZ álláspontja a hatósági ár tavaly november közepi bevezetés óta az, hogy az intézkedés nem szerencsés piacgazdasági viszonyok között. Grád Ottó három főbb problémát sorolt fel:

  • a kutak egzisztenciális helyzetét,
  • az okozott ellátásbiztonsági kockázatokat,
  • és hogy az árstop szintje 2021. november 15. óta változatlan, 

pedig azóta jelentős változások voltak a kőolaj árában és elérhető mennyiségében, valamint a rezsiben is. Felülvizsgálat mégsem történt, igaz, a kedvezményezetti kört többször is szűkítette a kormányzat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kis üzemeltetők kaptak az államtól 20 forintos literenkénti támogatást kompenzációként. Más kérdés, hogy ez mire elég, pláne, ha hiteltörlesztés is kapcsolódik az adott benzinkút működtetéséhez. 

A piaci ártól elszakadt, mintegy 50 százalékkal kedvezőbb hatósági árszint brutálisan felpörgette a fogyasztást: 

az év elején éves bázison 20, de akár 30 százalékos növekedést mértek a tankolásokban.

Ezt kielégíteni eleve nehézség, amit tetézett, hogy a régióban nem várt események következtek be a finomítói infrastruktúrában, ami fokozta az oroszországi szankciók miatt eleve tapasztalható gázolajhiányt egész Európában. Itthon a százhalombattai Mol-finomító karbantartása vált elodázhatatlanná. Mindez oda vezetett, hogy masszívan hozzá kellett nyúlni a stratégiai készletekhez, hogy elfogadható szinten lehessen tartani az ellátást.  

Tényleg nem lehet tankolni a 480-as üzemanyag miatt?

Számtalan eset látott napvilágot arról, hogy egyes benzinkutak rövidebb-hosszabb időre kifogytak az üzemanyagból, ezért nem tudták kiszolgálni a vásárlókat. 

Mégis az általános tapasztalat nem az, hogy megoldhatatlanná vált a tankolás.

A MÁSZ főtitkára ennek kapcsán árnyalta a képet, szerinte Budapesten és vonzáskörzetében messze jobb a helyzet a kiszolgálás és a lefedettség terén, mint vidéken, különösen a kisebb vidéki településeken. Magyarországon több mint 2000 töltőállomást tartanak nyilván, ebből 1038 MÁSZ-tag. Ennek 16 százaléka, 163 kút működik a fővárosban és agglomerációjában. A teljes mintegy 2000 egységből álló töltőhálózat 10 százaléka van ebben a térségben. Vagyis a benzinkutak zöme vidéken üzemel.

20220527 Békéscsaba 

Új, üzemanyag kiskereskedelmet érintő kormányzati szabályozás lépett érvénybe, amelynek értelmében csak a magyar forgalmi engedéllyel és magyar rendszámmal rendelkező autók tankolhatnak hatósági áron a hazai benzinkutakon. Ellátogattunk néhány Békés megyei kútra, hogy megtudjuk, miként fogadták az üzemeltetők és az autósok ezt a változást.


Képen: Szabó Ferenc, a Békéscsaba és Gyula között elhelyezkedő Power Petrol állomás vezetője
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Ezeknek pedig nincs alternatívájuk. Ha egy ilyen kút nem bírja kezelni a veszteségeit, és bezár, vagy nem kap utánpótlást, a fogyasztó egyetlen lehetősége, ha a környék nagyobb településén vételez üzemanyagot. Ez pedig nyilvánvalóan nem tekinthető ideálisnak.

Ha van orosz olaj, és van a Mol, akkor mi a gond?

Arra a kérdésre, hogy amíg rendelkezésre áll az olcsó vezetékes orosz olaj, és a Mol finomítói képességei is rendben elérhetők, miért ne lehetne fenntartani a hatósági áras üzemanyagot, Grád Ottó úgy reagált, hogy 

ez egy irreális forgatókönyv.

Egyfelől az olcsó orosz olaj bár kétségtelenül meghatározó lába a magyar piacnak, de nem az egyedüli, hiszen a már említett 30 százalékos import részarányra emellett is szükség van. Azzal, hogy ez 10 százalékra esett, a Mollal szemben az az elvárás jelent meg, hogy egyedüliként teljesítse a komplett hazai igényeket, tehát 90 százalék körüli részesedést vállaljon. De úgy, hogy közben a kereslet 120 százalékra ugrott. Ez nemcsak a molekula szintjén ütközik akadályba, hanem a logisztikai rendszert tekintve is, 

hiszen ugyanazon a szállítmányozási csatornán kellene kiszolgálnia a kiszélesedett kiskereskedelmi felvevőpiacot.

Ehhez újra kellene kalibrálni az ellátórendszert, ami a 480 forintos ár mellett egyszerűen nem fér bele.