Magyar gazdaság

Van esélyük a társasházaknak a rezsicsökkentésre?

Mintegy 600 milliárd forintos, állami részvételű, részben lakossági önerős támogatási programra lenne szükség ahhoz, hogy a reménytelen helyzetű társasházak is esélyt kapjanak a rezsicsökkentésre. Ennek híján a nemzeti lakásvagyon gyorsan és erősen leértékelődik a társasházkezelők szerint.

Magas hitelkamatok, kiszámíthatatlan árú építőanyagok, nyugat-európai szintű munkadíjak, a kivitelező szakemberek hiánya, korlátozott, illetve nagyon eltérő nagyságú tulajdonosi források, az állami és önkormányzati támogatások hiánya közepette kellene gyorsan és hatékonyan nekilátni a társasházak energetikai felújításának. Mint arra a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) új elnöke, Gyárfás Róbert figyelmeztet,

az 1,2 millió társasházi háztartás közös problémája az osztatlan közös területek felújítása, a villany- és vízvezetékek, a csatorna, a padlás, a födém és a fűtési rendszer korszerűsítése. 

A sok tízmillió forint költségigényű felújítások megtérülési ideje hosszú, akár 20 év is lehet, ráadásul sok lakástulajdonosnak nincs rá tőkéje.

Old,Heating,Valve
Fotó: Shutterstock

A hajdani bérlakás-privatizáció során rendkívül kedvezményes áron értékesítettek olyan ingatlanokat, amelyek felújítási költségét levonták a vételárból, de a szükséges munkálatokat sem akkor, sem azóta nem végezték el a társasházak többségén. 

Sok lakásban cseréltek az elmúlt két-három évtizedben nyílászárókat, de ennyitől még nem lett megoldva az energiahatékonyság problémája. 

Szakértői becslés szerint körülbelül egy 600 milliárd forintos energetikai fókuszú programra lenne szükség, amely megfelelően előkészítve, hároméves pályázati időtartam alatt látványos eredményeket hozna Gyárfás Róbert szerint. A TTOE elnöke a VG-nek kifejtette: az állam részvétele szükséges és fontos, miként arra már számos külföldi jó példa van. 

Az állam részéről 200 milliárd forint befektetés és egy kapcsolódó állami garancialap, 200 milliárd forint lakossági önerővel párosítva a kereskedelmi bankok számára is hitelezhető lenne. Ráadásul a lakásvagyon korszerűsítése a költségvetési szinten nem nélkülözhetetlen összeg felhasználásával mérhető és számottevő értékteremtő beruházássá válna. 

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Több mint négymillió társasházi lakó számára reménytelenek a közös épületrészek, a közös infrastruktúra energiahatékonysági beruházásai, mert a társasházak fejlesztési, felújítási lehetőségei rendkívül korlátozottak.

Piaci, akár 18-20 százalékos hitelkamatok és napi árazású építőanyagok, minimális időre szóló, folyton mozgó kivitelezői árajánlatok mellett már senki sem mer belevágni a tervezett beruházások megvalósításába. Sokan még a tervezésig sem jutnak el, miközben a támogatott rezsikvóta túllépésétől mindenki tart.

A társasházi otthonok kizárása az energetikai felújítások megvalósításából súlyos problémák és feszültségek forrása lehet a szövetségi elnök szerint. Emiatt is lenne égetően fontos az állam beavatkozása és aktív részvétele a piac beindításában.

Egyedül nem megy

A lépcsőház világítása, a lift, a levegőkeringető motorok és a központi kazán mind közösen fizetett energiát fogyaszt, ráadásul az egy fogyasztási helyre számlázott díjak az átlagos mennyiség túllépése esetén piaci árszabásúvá alakulnak. A társasházi energiagazdálkodás tehát nagyon is zsebre megy, az első emelt számlák kézhezvétele után fognak az érintett lakóközösségek pánikszerű beruházástervezésbe kezdeni. A megemelkedő közös költségek ellen egyedül a ház energiaszükségletének csökkentése lehet a megoldás. A TTOE a Társasházi Háztartás című szaklappal együtt nemrég szakmai konferenciát rendezett a témában, az elhangzott előadások nyomán született a szakértői becslés a hazai épületállomány korszerűsítési programjának forrásszükségletéről.

 

 

 


 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek