Drágábban dolgoznak majd a társasházaknak a takarítók, karbantartók, kertészek és az eddig egyéni katás vállalkozóként tevékenykedő közös képviselők, ha nem kerülnek be a kivételek közé a katás törvény végrehajtási rendeletébe e közösségek. 

A társasházak ugyanis a 479/2016-os kormányrendelet szerint külön adóznak, azaz lényegében nem minősülnek sem jogi személynek, sem gazdálkodó szervezetnek– fogalmazta meg Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének tiszteletbeli elnöke a helyzet bizonytalanságát.

Ha nem dolgoztathatnak katás vállalkozókkal a társasházak, akkor a különböző szolgáltatásokhoz drágábban jutnak majd hozzá, ezáltal értelemszerűen és számottevően megemelkednek a közös kiadások, ami óhatatlanul a közös költség emelését igényli.

Sok háznak cégek végzik el a közös képviseleti munkát, de ezek esetében is a társasház címére számláznak a megrendelt szolgáltatásokat elvégző vállalkozók – így a takarítók, a karbantartók, a kertészek és mindenki más –, nem a közös képviseletnek.

Társasház, takarítás
Fotó: Hegedűs Márk / MW

Tehát ahol a közös képviselő díját nem emeli meg az átalányadó pluszköltsége, mert a cég adóterhei nem változnak, a költségnövekedést ott is érezni fogják a dráguló szolgáltatások miatt – hangsúlyozta a társasházi szakértő. Hacsak a társasházakat nem tekinti lakosságnak a törvény, amire azért lát némi esélyt Bék Ágnes, hiszen a társasház magánszemélyek közössége. Éppen emiatt szükség esetén azonnal kérni fogják, hogy a végrehajtási rendeletben kivételként, azaz lakossági körbe sorolva jelenjenek meg a társasházak és lakásszövetkezetek. 

A lakóközösségek körében a növekedését okozó katás módosítás társasházi aspektusairól a Társasházi Háztartás című hírportál számolt be, és elemezte a helyzetet.

 

Mennyiért dolgoznak a közös képviselők?

A szakportál cikke szerint 2022 első fél évében a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete, a Társasházi Háztartás és az eHáz kérdőíves felmérést készített a társasházkezelők körében az általuk alkalmazott díjakról. A felmérésből kiderült, hogy míg a hazai társasházi ingatlanárak az elmúlt évtizedben csaknem négyszeresére nőttek, addig a társasházkezelők több mint 77 százaléka még mindig kétezer forint alatt vállal albetétenként közös képviseletet, közel 60 százalék pedig másfél ezer forint alatti díjat számol havonta a tevékenységéért.