A hozzánk tartozó tagszervezetek egyelőre nem jeleztek sem kisebb létszámú, sem tömeges leépítéseket, arról viszont van információnk, hogy egyes cégek a kölcsönzött munkavállalók további munkavégzésére már nem tartanak igényt – mondta a VG érdeklődésére Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, majd hozzátette, van olyan vállalkozás, ahol ez 300–400 főt érint a kölcsönzött munkavállalók közül.
Mészáros arról is beszélt, hogy egyelőre korlátozott leépítésekről van szó, csupán két cég, egy közép-magyarországi és egy közép-dunántúli érintett, viszont a törzsállományt – és ez általánosságban elmondható mindenkiről – szeretnék megtartani hosszabb távon. Mészáros Melinda szerint a legnagyobb gond most az, hogy a vállalatok bizonytalanok a jövő évi megrendeléseket illetően.
2023 első fél éve vízválasztó lesz
– véli a szakszervezeti vezető, minden attól függ, lesz-e elég megrendelésük a cégeknek, folyamatos marad-e a termelés, és hogyan alakulnak az energiaköltségek. A jelenlegi helyzetéről azt mondta, hogy nagy változásokat egyelőre nem látni, sőt, a foglalkoztatottság még a járvány előtti számokat is meghaladja.
Valami megmozdult a munkaerőpiacon – erősítette meg a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szeptemberi adatai már mutatnak pozitív elmozdulást. Az előző hónaphoz képest ugyanis a regisztrált álláskeresők száma 3–4 százalékkal emelkedett.
Vannak arra utaló jelek, hogy valamilyen változás megkezdődött a munkaerőpiacon, jól láthatóan lassú alkalmazkodás figyelhető meg
– tette hozzá a szakember, aki úgy gondolja, főként az energia- és munkaintenzív vállalatok kerülhetnek nehéz helyzetbe, ezeknél a cégeknél pedig muszáj lesz valamekkora létszámleépítést végrehajtani.
Jobb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit a forint gyengülése mutatA legtöbb makrogazdasági mutatóban kifejezetten pozitív kép bontakozik ki a magyar gazdaságról, az energiaárak elpattanása minden bajunk forrása. |
Az elemző arra számít, hogy 4,5 százalékon tetőzhet jövőre a munkanélküliségi ráta, tehát a mostani 3,6 százalékról pár tizedponttal feljebb ugorhat.
Csak azért nem lesz szerinte nagyobb munkaerőpiaci sokk, mert egyrészt az ágazatok, például a szolgáltató szektor és a feldolgozóipar között van átjárás, másrészt az elbocsátások első körben a nehezen foglalkoztatható, korábban inaktívnak számító munkavállalókat érinthetik, akik valószínűleg ismét inaktívak lesznek, tehát kikerülnek a munkaerőpiaci statisztikákból. Ezért sem megy fel a munkanélküliségi ráta nagyobb arányban – magyarázta Virovácz.
