Többgenerációs háztartásokhoz vezethet a válság, összeköltözéssel spórolnak rezsit a családok
Visszatért a Covid előtti időszak, a bérbeadók által diktált bérleti díjnövekedést már nem tudják követni a bérlők, így megállt a lakbérek másfél éve tartó emelkedése
– összegezte az aktuális piaci helyzetet a VG-nek Danóczy Balázs, a Rentingo.com alapító-ügyvezetője. Októberben Budapesten 200 ezer forintos átlagos kiadási áron tetőzött a piac, az árolló tágra nyílt, ugyanis a bérlők ezzel szemben sokkal kevesebbért, átlagosan 160 ezer forintért bérelnének lakást.
A makrogazdasági folyamatokból ítélve a következő időszakban már aligha lesz tér a további díjemelésekre, hiszen a jövedelmek vásárlóértéke folyamatosan csökken, a gazdasági válság eszkalálódása többgenerációs háztartások kialakulásához vezethet.
Egyre többen kényszerülhetnek feladni önállóságukat és összeköltözni gyerekeikkel, vagy visszaköltözni szüleikhez a kiadások csökkentése érdekében
– prognosztizálja Danóczy Balázs. Hozzáteszi: a gazdasági válság mindenkinek fájni fog, a fájdalmat mérsékelni, a túlélési technikákat megtalálni azonban mindenkinek magának kell.
A lakásbérbeadók korábban nem nagyon gondolták túl a matematikát, a többség azzal kalkulált, hogy elég, ha a bérleti díj fedezi az amortizációt, hiszen a tényleges profitot az ingatlan felértékelődése biztosította. Most azonban van alternatív hozam a piacon, az ingatlanpiaci szereplők reálérték növekedéssel most nem kalkulálhatnak. A Rentingo.com ügyvezetője szerint
egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a befektetési célú lakásvásárlás most nem a legvonzóbb alternatíva, a szabad tőke most a magas kamatokkal, és árfolyamnyereséggel kecsegtető pénzpiacokra vándorol.
A kiadó lakások állománya ilyen szempontból nem bővül most, bár a gazdasági megfontolásból összeköltöző többgenerációs háztartások szaporodása révén felszabadulhatnak lakások. Az üres lakások vagy visszakerülnek a piacra, vagy éppen bővítik a kínálatot, mert a pénz szűkébe kerülő családok azok kiadásából próbálnak plusz jövedelemhez jutni – vizionálja az egyik lehetséges jövőbeli forgatókönyvet az albérletpiaci szakértő.
A lakásbérleti piacra júliusban, a rezsiszabályok módosítása hatott először érezhetően, akkor a bérlők behúzták a féket, és már nem követték, hanem egyre inkább elmaradtak a bérbeadók által elvárt díjaktól.
Marginális helyzetbe kerültek a nem rezsivédett lakások, viszont nem terjedt el az esetleges bérlői túlfogyasztás esetén lehívható harmadik havi kaució.
Azt ugyanis a bérlők már nem tudják kifizetni, viszont az energiával mindenki igyekszik takarékoskodni, ökölszabály szerint a bérleti díj negyede szokott lenni a lakás rezsije, azt túllépni már mindenkinek drága.
Budapesten változatlanul a legnépszerűbb a XIII. és a XI. kerület, ezek a legjobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, de nem belvárosi részek. A külföldi egyetemisták részéről lokálisan erős a kereslet az orvosi és az állatorvosi egyetem közvetlen környékén. A bérleti díj emelésére legfeljebb azoknak lesz lehetőségük, akik külföldi diákoknak adják bérbe lakásukat, mert számukra az euró alapú elszámolás úgy jelent többlet bevételt, hogy a bérlő valójában nem is fizet többet lakbérre.
A megbízható, pontosan fizető, a lakás állagát óvó bérlő jelentős érték volt, és lesz is, ráadásul velük szemben általában szerényebb a bérbeadók díjemelési kényszere is. Az ingatlan folyamatos hasznosítása egyelőre nem jelent problémát, az albérleti piac változatlanul élénk, folyamatos a bérlői kereslet – tudtuk meg.
