A közelgő gazdasági válság ellenére az úgynevezett blockbuster, azaz kasszasiker-kiállítások szervezői bizakodhatnak, mert várhatóan a fő célközönség, a családok előbb mondanak le a külföldi pihenésről, mint a hétvégi programokról – véli Oláh Zsuzsanna, az Event Europe kommunikációs és marketingigazgatója, aki azt mondta, egyre népszerűbbek lesznek az ingyenes programok, és a természetbe is gyakrabban járnak majd a szülők a gyermekeikkel, emellett az utazást helyettesítő opciók, így a kiállítások is előtérbe kerülhetnek.
A szakember rámutatott, bár sokan kasszasikerszektornak nevezik a területet, valójában egy érdekes ötvözete a nem megtérülő kultúrának és a show-biznisznek. Hosszabb szünet után, öt éve tértek vissza Magyarországra a blockbusterek, mint a Titanic, a Tutanhamon, az Inkák aranya és a Világ múmiái. A múzeumokban olyan innovatív tárlatok és technológiák jelentek meg, amelyek korábban soha, de a koronavírus miatt jött a satufék.
Most vesz új lendületet a szektor, a törekvés érezhető, a Nemzeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban és más helyszíneken is rengeteg új tárlat látogatható programelemekkel, kincskereső játékokkal, edukatív tartalmakkal. De ha összehasonlítjuk a legfőbb mércével, Béccsel, akkor még mindig le vagyunk maradva
– jelentette ki Oláh Zsuzsanna. Példaként említette az új Lego-kiállítást, a The Art of the Brick (A tégla művészete) arra hivatott, hogy közelebb kerüljünk a nyugati mércéhez. A világsiker budapesti bemutatójára legalább százezer látogatót várnak – ez nem túl nagy szám, ebben a kategóriában a 200 ezer is elérhető, de az előrejelzések figyelembe veszik a válság okozta körülményeket. A fő jogtulajdonos, a Hadran csoport először rendez ilyen jellegű kiállítást Magyarországon, és az Event Europe szakembere szerint az új vállalkozások, piacra lépők a nehéz időszak ellenére is megalapozhatják az üzleti kapcsolataikat.
Újabb céget vásárol fel a Lego tulajdonosaA Lego mögött álló Kirkbi ezúttal egy amerikai céget kebelez be, amely iskolásoknak készít rövid oktatóvideókat és animációkat. |
A VG felvetésére Oláh Zsuzsanna megerősítette, a nagymúzeumi kiállítások többsége úgy nyílik meg, hogy valószínűleg veszteséges lesz, a szervezők különböző pályázatok megnyerésében reménykednek: „Itthon még nincs meg az a masszív réteg, amelyik múzeumba jár. Budapesten van egy bázis, de országos szinten nem mondhatjuk azt, hogy a magyarok aktívan látogatják a tárlatokat.”
A blockbusterek némileg mások, a kultúra, az edukáció és az alternatív családi kikapcsolódás ötvözetei.
Az igazgató úgy véli, hogy a belépők nem olcsók egy átlag magyar család számára, mivel a színházjegyek alját súrolják, ám cserébe egy egész délutános kikapcsolódást biztosítanak, így – a hozzáadott értéket figyelembe véve – ár-érték arányban mégsem drágák.
„Hozott minta, hogy mennyire szeret egy kiállításon bolyongani az ember. Sok olasz kollégánk van, akik tárlatokkal foglalkoznak, és náluk alapvetés, hogy napokig képesek egy kiállításon nézelődni. A kultúrájuk része, ellenben Magyarországon kissé elveszett ez, különösen a kommunizmus idején. Az viszont jó jel, hogy egyre látogatottabbak a kortárs minigalériák, tehát erősödik a mélyebb tudás iránti vágy” – hangsúlyozta Oláh Zsuzsanna.
Megtudtuk, hogy egy kasszasiker-kiállítás költségvetése 80-100 millió forint körül mozog, és gondos előkészítéssel, kellő kültéri reklámmal, valamint erős közösségimédia-kampánnyal nyereséget kell termelnie – egyébként akadnak olyanok is, amelyeknek a neve önmagában elég a megfelelő reklámhoz.
A rekordgyenge forint ezt a szektort is befolyásolja: a szervezők napi szinten figyelik az árfolyamokat, hiszen a külföldi befektetők euróalapú tervezésekor szinte óráról órára borulhatnak a számok, és százmilliós költségvetésnél igencsak releváns, hogy áll a dollár vagy az euró a forinthoz képest.
