Hét éve tartó folyamat szakadt meg a lakáspiacon, ahol arra a jelenségre, amely immár csaknem egy teljes negyedéve tart, 2015 óta nem volt példa: a kínálati árak változatlanok.
Mindez annak tudatában különösen érdekes, hogy a kínálat és a kereslet különböző előjellel változott, nyár óta 10-15 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak száma országszerte, miközben az érdeklődők száma 40 százalékkal maradt el októberben az egy évvel korábbitól
– összegezte a helyzetet a Világgazdaságnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A VG számára kigyűjtött hirdetési adatokból kitűnik, hogy a kínálati árak stagnálása augusztus vége, szeptembere eleje óta tart, vagyis már csaknem negyedéve. Ez olyan hosszú idő, ami feltétlenül új szakaszt jelez a piacon.
Bár a kínálati árakból, illetve azok alakulásából mindig levezethetők a tranzakciós árak, Balogh László még nem beszél árcsökkenésről, helyette úgy fogalmaz, hogy az elmúlt hét évben a legnagyobb esély az árak csökkenésére most van.
A kereslet befékezett, mert a vevők nem jutnak pénzhez a vásárláshoz, az eladók pedig azt tapasztalják, hogy nem jönnek a vevők.
Egy-egy eladó nem tudja felmérni az elmúlt pár hónapban lezajlott lényeges változásokat, hiszen az átlagemberek 15 évente adnak el ingatlant, de azt már tudomásul vették, hogy nincs hova, nincs kinek árat emelni. Csökkent az érdeklődők és az adásvételek száma is, miközben egyre több eladó ingatlan jelenik meg a hirdetésekben.
A kínálati piacon törvényszerűen nő az értékesítési idő, és általa nő az alku esélye, vagyis aki lépéskényszerben van, előbb-utóbb lépni fog.
Miután a vevők jellemzően eladók is, az eladók pedig egy másik ügyletben vevőként jelennek meg, a lakáspiaci elakadások a piac egészére hatást gyakorolnak.
Ha valaki nem tudja eladni egy borsodi kis faluban a kockaházát, annak tovagyűrűző hatása megjelenhet akár egy budai villa értékesítésénél is – jellemzi a piac összetettségét Balogh László. Ha az egymással soroskapcsolás-szerű hálózatot alkotó eladók és vevők rendje valahol megbomlik, az törvényszerűen oda-vissza változást indukál.
A kínálat főleg a vidéki településeken bővült folyamatosan az elmúlt két-három hónapban, a kereslet pedig országosan veszített a lendületéből. Érdekes látni, hogy április környékén csökkent leginkább tavalyhoz képest a hirdetésekre érkező érdeklődések száma, tehát a szomszédunkban kirobbant háború bizonytalanabbá tette a gazdasági kilátásokat is, és európai szintű energiakrízist indított be – fogalmazott a gazdasági szakértő. A mindezek miatt felpörgött és megdrágult hitelkamatok gyakoroltak hatást a lakáspiaci keresletre. Ennek a következménye, hogy szeptember óta alig változtak az árak, pedig éves szinten Budapesten például épp 17 százalékos az árnövekedés, de
a november közepén mért árak kevesebb mint 1 százalékkal mozdultak már csak el a szeptember eleji szinthez képest a használt lakások és házak piacán.
Nyeregben most azok a vevők lehetnek, akik alkupozícióba tudnak kerülni azáltal, hogy nincsenek kiszolgáltatva a másik oldalon a saját vevőiknek eladóként, miközben a lépéskényszerbe kerülő eladókkal helyenként megindulhat az árcsökkenés.
Túl sok az ismeretlen tényezőGyakorlatilag lehetetlen most megjósolni, hogy merre mozdul el a következő hetekben, hónapokban a lakáspiac. Még nem tudni ugyanis, hogy mikor lesz béke Ukrajnában, mikor és milyen szankciókról döntenek Oroszország ellen, mikor kezdenek a hitelkamatok csökkenni, mikor érkeznek meg a lakástámogatások fenntartását biztosító uniós támogatások, és mi lesz, ha a rezsidíjakkal szembesülnek a limitet túllépő fogyasztók. A lakáspiaci dinamika lényegesen lefékeződött, és még nem lehet tudni, mitől tud újra ritmust váltani és felgyorsulni. |
