Idén a vártnál is jobban nőhetnek a keresetek Magyarországon, ebben persze a gyorsuló infláció és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának éppúgy szerepe van, mint az év eleji, közel 20 százalékos minimálbér-emelésnek. Ám pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha is átlépi hazánkban a félmillió forintot az átlagkereseteknek akárcsak a bruttó értéke, ami idén valósággá vált. A magyar bérfelzárkózás 2017 óta igazán látványos, azóta 8,7 százalék volt a legalacsonyabb növekedési ütem, és nemegyszer volt 10 százalék fölött, idén pedig egészen 15-16 százalékig gyorsult.

fizetés
Fotó: Shutterstock

Ha jövőre és az azt követő években ekkora növekedés nem is valószínű, de egy jóval kisebb, 7-9 százalék körüli dinamika fennmaradhat. Ezzel számításaink szerint 2030 környékén érné el az egymillió forintos álomhatárt a bruttó átlagkereset Magyarországon. Ezen a tényen az sem változtat, hogy ennek várhatóan jóval kisebb lesz a vásárlóereje, mint manapság.

Persze sok mindennek a függvénye, hogy valóban ennyi lesz-e a magyarok fizetése az évtized végére, mindenesetre jelzésértékű, amiről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még a nyáron, a Tranzit fesztiválon beszélt: a tárcavezető úgy kalkulált, hogy a pedagógusok keresete 2027-re érné el az akkor várhatóan egymillió forintos diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezek alapján tehát a kormány is valami hasonló forgatókönyvre számít.

Kőkemény bérverseny van a régióban

– mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, szerinte a teljes kelet-közép-európai térségben évek óta nagyon intenzív bérfelzárkózás zajlik, ami időben is nagyjából egybeesik. 2017-ben, döntően a munkaerőhiány és az agyelszívás egyszerre robbantotta be a bérdinamikát Észtországtól Romániáig, ami szerinte annak is köszönhető, hogy ezen országok nemcsak egymással, hanem a nyugat-európaiakkal is versenyben vannak. Ez igaz bizonyos ágazatokra is, ahol a cégeknek számításba kell venniük azt is, hogy milyen fizetések vannak mondjuk Németországban vagy Franciaországban.

Szerinte ebben a küzdelemben Magyarország sem maradhat le, reálisnak nevezte, hogy középtávon is fennmaradjon a 7-9 százalékos növekedési ütem a kereseteknél. Az elemző szerint a hazai bérdinamikának a pedagógusok régóta várt fizetésemelése adhat újabb lendületet a közeljövőben, ami összesen 160-170 ezer főt fog érinteni.

Így néz ki a régiós bérverseny

Évek óta csökken az olló a régiós és a hazai fizetések között, idén azonban hiába a kiugró bérnövekedés, a forint trendszerű gyengülése miatt lényegesen nem kerültünk jobb pozícióba. Csehországban például alig nőttek a keresetek az idei második negyedévben (4,4 százalékos volt), de így is megmaradt a bő 100 ezer forintos különbség a cseh és a magyar fizetések között. A cseheknél ez idő alatt 40 ezer korona,  forintban átszámolva 630 ezer forint volt a bruttó átlagbér. A régiós rangsorban őket követte Lengyelország 6156 zlotyval (523 ezer forint), illetve Magyarország 502 000 forintos átlagkeresettel. A legalacsonyabb bérek továbbra is Szlovákiában vannak, északi szomszédunknál április–június között 1291 euró volt a bruttó átlagfizetés, ami nagyjából 497 ezer forint.

Jövőre még ezekben az országokban is erősödhet a bérdinamika, miután Lengyelországban már döntés született a 2023-as minimálbérekről, így az ott két lépcsőben bruttó 300 ezer forintra emelkedik. Sőt, ugyan Romániában még tartanak a tárgyalások, de ha a vállalkozók elfogadják a szakszervezetek közel 18 százalékos emelésre vonatkozó javaslatát, akkor ott a kötelező legkisebb munkabér januártól 246 ezer forint lenne. Magyarországon – mint korábban megírtuk – várhatóan 14-15 százalék körüli emelésre van kilátás, 

amivel a minimálbér bruttó 223-228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290-296 ezer forintra emelkedne.

Azt azonban fontos hozzátenni, hogy Magyarországon az elmúlt években szépen lassan a garantált bérminimum átvette a minimálbér szerepét, így ma már lényegében a „minimálbéresek” kétharmada ebbe a körbe tartozik. A 200 ezer forintos legkisebb munkabért nagyságrendileg 250-300 ezren kapják, miközben például Romániában közel kétmillió munkavállaló van bejelentve minimálbérre.

Magyarországon is vannak már szektorok, ahol találkozni lehet egymilliós fizetésekkel

Bizonyos szektorokban ma már hazánkban is akár egymillió körüli bruttót is megkereshetnek a munkavállalók, ami már a nemcsak a pénzügyi szférában jellemző. Legutóbb az orvosok kaptak igen jelentős fizetésemelést, az ő keresetük pár év után átlépi ezt a határt, de mérnökök és az informatikusok is nettóban hazavihetnek 600-700 ezer forintot. Sőt, a fizikai dolgozók esetében is találni hasonlóra példát, sokszor szinte lehetetlen ennél kevesebbért találni szakmunkást.