Még véget sem ért a csütörtök esti Michelin díjátadó gála, már lemerült az asztalfoglalásoktól a telefonja a három és félezer fős baranyai kis faluban, Hosszúhetényben működő Almalomb étterem ügyvezetőjének, Ásványi Ritának. A fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseket elismerő Zöld Michelin-csillaggal kitüntetett és Michelin-ajánlással elismert baranyai étterem esete duplán érdekes. A francia éttermi kalauz magyar válogatásába ugyanis Hosszúhetényből egy másik étterem, a Hosszú Tányér is Michelin-tányérral fémjelezve, a kalauz által ajánlott helyként került be. A Pécstől 10 kilométerre fekvő falu neve egy csapásra országosan ismertté vált, és duplán felvésődött a világ gasztronómiai térképére is.
Az ugyancsak Michelin-tányéros pécsi Morzsa és a pécsi Sauska 48, valamint a két hosszúhetényi étterem együttesen már olyan erőteljes gasztro régióvá teszi a környéket, ahová már nemcsak belföldről, hanem külföldről is megéri felkerekedni.
Hasonlóan gondolkodik a jövőről az a négy balatoni étterem, amelyek BIB Gourmand minősítéssel kerültek be a válogatásba.
A balatonszőlősi Casa Christa, a balatonszemesi Kistücsök és a két balatonfüredi étterem, a Mór24 és a Sparhelt tulajdonosainak friss ötlete, hogy a jövő év eleji holtszezonban, januárban vagy februárban balatoni BIB Gourmand hetet rendeznek, speciális ajánlatokkal – tudta meg a VG Csapody Balázstól, a Kistücsök étterem tulajdonosától. A balatonszemesi éttermet is megrohamozták a vendégek, már a bejelentés estéjén több száz új asztalfoglalást könyvelhettek el.
Az első magyarországi Michelin Guide megjelentetése gasztro történelmi lépés, és hogy mennyire időszerű volt, jól tükrözi, hogy a 62 beválogatott étterem kétharmada vidéki. Az étteremajánló révén olyan, még akár belföldön is alig ismert helyek iránt élénkült meg egy csapásra a hazai és nemzetközi figyelem, amelyek számára épp a legnehezebb időszakban jön jókor a reményeik szerint egyenletes többletkereslet.
– Sajátos ízvilág, tradicionális magyar konyha, kreatív és innovatív magyar séfek, akik lelkesek, nyitottak, külföldre járnak tanulni és tudásukat hazahozzák, itthon kamatoztatják – összegezte az éttermi inspektorok tapasztalatait Gwendall Poullenec, a MICHELIN Guide nemzetközi igazgatója a díjkiosztó gála másnapján tartott sajtótájékoztatón.
Poullenec leszögezte még: Magyarország és Kelet-Európa gasztronómia élete nagyon intenzíven fejlődik, és ebben Magyarország élen van, miközben az itteni éttermek a helyi közösségek, a helyi vendégek támogatását élvezik. A Michelin értékeli a helyi alapanyagok használatát és nagyfokú hasznosítását, és azt az óriási szintlépést, amit az elmúlt években tapasztaltak.
Az elmúlt években nagyon sok étterem nyílt, nagyon sok új tehetség tűnt fel, ezért is döntött a Michelin az országos válogatás megjelentetése mellett. A több mint százéves étteremkalauz eredeti céljának megfelelően új területekre, új úti célokra irányítja a figyelmet, és megjelenése mindenütt katalizátorként működik az adott helyen.
Gwendall Poullenec a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy nagyon sok étterem került még az inspektorok látókörébe, a következő években egészen biztosan még több ajánlott hellyel bővül a magyarországi lista.
A Michelin kalauzba az inkognitóban dolgozó inspektorokon keresztül vezet az út, ők soha és sehol sem fedik fel kilétüket, úgy viselkednek, mint az átlagos vendégek. Húsz országból meg nem nevezett számú álruhás Michelin-inspektor járja a világot, legalább egyszer, de akár többször is felkeresve egy-egy figyelemre méltó helyet. Szabály, hogy ugyanoda ugyanazok többé nem térnek vissza, de mindenki maga is felfedezhet és ajánlhat új helyeket utazásai során.
A Michelin Guide-ban szereplő egyes éttermek séfjeivel és tulajdonosaival beszélgetve kiderül, hogy mindenhol találkoznak időnként „gyanús”, jellemzően külföldi vendégekkel, akiket a Michelin ellenőreinek vélnek. Ilyen vendégből persze rendre többet látnak, mint amennyi valóban megfordulhat az adott helyen
A Michelin-minősítésekkel sok éves, évtizedes, egyenletesen magas szintű teljesítményt értékelnek és ismernek el.
Az viszont már az adott helyen és az adott településen múlik, hogy mi tudnak majd profitálni a speciális figyelemből.
Az első vidéki magyar Michelin-kalauz a hosszúhetényieknek mindenképp kivételes lehetőséget adott, olyat, amivel nemcsak az ajánlásokkal díjazott két étterem, hanem a település egésze is élhet. A környékhez személyesen is kötődő étteremtulajdonosok ráadásul azt a vonalat viszik tovább, ami a modern csúcsgasztronómiában is az egyik legmagasabbra értékelt szempont, nevezetesen minden szinten a helyi értékeket éltetik. A hosszúhetényi lakodalmas kalács, a baranyai vagdalt és az egyéb, még bővülő régi recepttárból készülő étel a helyi vonzerőt erősíti – jelezte Hosszú Franciska, a Hosszú Tányér, Gourmet-Ház tulajdonosa. Az értékmentés nem csak a konyhákban, hanem azon túl is megnyilvánul, az Almalomb étteremnek helyet műemlék vízimalom helyreállításáért példul ICOMOS-díjat kaptak. A hely különlegessége a női séf, Szabó Kitti is, akinek elkötelezettségét a Michelin-tányér és a Zöld Csillag elnyerése tovább erősítette a családias hely iránt. A Michelin-bejelentés a baranyaiaknak is a legjobbkor jött, sokat remélnek tőle a helyiek.
A vidéki Michelin-kalauz megnyitja a kapukat vidékre a vendégek mellett a szakemberek előtt is, akik az inspiráció hatására várhatóan jobban mernek majd új éttermeket nyitni országszerte.
Erre számít Pesti István, az elsőre két Michelin-csillaggal díjazott tatai Platán Gourmet étterem séfje. A VG érdeklődésére elmondta, a tatai topétterem számára a két csillag, ami jelentése szerint már a hosszabb kitérőt is megérő éttermekre irányítja a figyelmet, a külföldi vendégek megjelenését eredményezheti a Platán Gourmet-ban, ahol a vendégkör 98 százaléka belföldi most még.
