Magyar sikertörténeteket próbálunk csinálni – mondta Lantos Csaba miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol egyebek között arról is beszélt, hogy a december elsejével létrejövő új minisztériummal megváltozik az élet. Lantos szerint a Lehmann-féle csődből sikeresen kilábalt a világgazdaság, azonban ez a kedvező helyzet megszűnt, mivel a pandémia szétszakította a globális ellátási láncokat. A mostani orosz–ukrán háború pedig egy olyan konfliktus, amelyre nem volt példa a második világháború óta. Hatása elsősorban az energiaárakon látszik, de Európa egészét érinti, akár uniós tagországról van szó, akár nem. Ez indokolja részben az önálló minisztérium létrejöttét is.
Demográfia és geográfia
A leendő miniszter szerint a két kulcsterület a demográfia és a geográfia. A világ működésének hajtóerejét az előbbi jelenti, nemrégiben a Föld lakosságszáma átlépte a nyolcmilliárd főt, azonban ehhez több élelmiszer és több energia szükséges, a növekedés mögötti alaptól nem lehet eltekinteni. Az emberiség létszáma 2064-re ér a csúcsra, onnantól kezdhet el csökkenni. A becslések szerint 2100-ra minden harmadik ember Afrikában fog élni, ami jelentős migrációs nyomást jelent majd.
A geográfia szempontjából nem mindegy, hogy egy ember milyen adottságú területen él.
Átalakul a kormány – Orbán Viktor benyújtotta a törvényjavaslatátNagy Márton önálló tárcát kap, Lázár János minisztériumát átnevezik, és létrejön az Energiaügyi Minisztérium. |
A modern társadalom nem képzelhető el energia nélkül, 2010 óta jelentős sikereket értünk el Lantos Csaba szerint, a munkanélküliségi ráta harmadolódott. A többletenergia-igény adottságnak tekinthető, azonban Magyarország energiaszegénynek számít, a gáz 85, az olaj 90 százalékát importáljuk, ahogyan az áram 30 százalékát is. Az áram előállítása is részben földgázalapú, Paks I. szerepe megkérdőjelezhetetlen, összességében kijelenthető így, hogy az energia háromnegyedét importáljuk, az pedig megmutatta, hogy ez órási függőséget, kitettséget jelent.
Az energiaipar nagyon eszközigényes, változtatásokat csak lassan lehet benne elérni – mutatott rá Lantos Csaba.
Ami itthon is előállítható, a megújulók, biogáz, biomassza, geotermikus energia. Ezek elterjedését, használatát fel kell gyorsítani – tette hozzá.
Megtermelni, amennyit elfogyasztunk
Az elektromos rendszer esetében mindaddig, amíg nem tudjuk tárolni benne az energiát (kísérletek már zajlanak), fontos, hogy amennyit fogyasztunk, meg kell termeljük. Ez nagyon nagy kitettséget jelent, különösen akkor, ha sok időjárásfüggő áramtermelő berendezésünk van – mutatott rá Lantos Csaba.
Az elektromos rendszerünk kitetté vált, az ellátásbiztonságot mindenáron fent kell tartani. Kitért rá, jelenleg 3840 megawatt napenergia-kapacitás van Magyarországon, ami jó hír. Itt érdemes megjegyezni, a időjárásfüggő mivolta miatt nem feleltethető meg ugyanakkora mennyiségű atomenergiának, a gyakorlatban körülbelül a hatoda annak.
Eddig csak energiahiszti volt, az igazi sokk a napokban érkezikAz iparszakértő szerint a koronavírus okozta problémát mindenki meg akarta oldani, az energiaválságot nem feltétlen… |
A másik biztos pont Lantos Csaba szerint Paks, az általunk ismert paraméterek alapján lehetséges az üzemidő meghosszabbítása, ami a hazai termelésnek nagy biztonságot ad.
Paks II. működésével, amikor a régi blokkok még, az újak már működnek, keletkezhet egy olyan időszak, amikor áramot exportálhatunk, bár ez az ellátásbiztonsággal szemben nem célja Magyarországnak a miniszterjelölt szerint.
Ahol van szűk keresztmetszet, a napelemes pályázatok újraindulhatnak, azonban nem generálisan, látni szükséges, hol van erre a legnagyobb szükség.
Nem csupán nap, hanem szélerőművel létesítése, térnyerése is lehetséges, a Palkovics László minisztériuma által kidolgozott terveket továbbviszi a leendő energetikai tárca – ígérte Lantos Csaba. Hozzátette, a nap- és a szélenergiának ki kell egészítenie egymást, ehhez beruházásokra van szükség, be kell fektetni új technológiákba. Cél, hogy Magyarország akkumulátortelep legyen, ugyanakkor nem egyoldalúan csak így tárolnánk az energiát, nem ez lesz a végső megoldás. A miniszterjelölt ígéretesnek tartja még a hidrogéntechnológiát is.
Fontos az összehangoltság
Kérdésre reagálva Lantos Csaba azt mondta, kuratóriumi tagságáról nem mond le, minden olyan tisztségéről viszont igen, amely összeférhetetlenségnek számítana.
A megújuló energiatermeléssel kapcsolatban az a várakozás, hogy sikerül megállapodni az Európai Unióval, akkor a források jelentős részét le tudjuk hívni.
A rezsiköltségek emelkedéséről elmondta, Európában a magyar gázár továbbra is legalacsonyabb, a lakossági villamosenergia-költségek pedig a második legalacsonyabbak.
Napenergia tekintetében jelentőset léptünk előre, ha az elektromos rendszer stabilitását sikerül megőrizni, folytatják a programot. Ha minden megvalósul, majdnem 9 gigawatt naperőművi kapacitás működhet majd az országban, az átlagos fogyasztás 6-6,5 gigawatt. Ha pedig a paksi bővítés megvalósul, egyúttal csökkenthető az ország földgázigénye is. Aki október 31. előtt adta be csatlakozási igényét, a korábbi szabályozás szerint táplálhat be a hálózatba.
A napenergiával kapcsolatban fontos, hogy amíg az ipari méretűek előre jelzik a várható termelést, a háztartásiak erre nem képesek, szükséges a tevékenység összehangolása – mutatott rá.
A paksi blokkok továbbműködtetése szigorú szabályozások mellett, de minden rendelkezésre álló dokumentum alapján műszakilag lehetséges. A paksi bővítés pedig nem tisztán orosz, hanem nemzetközi, köztük francia, német és magyar beruházás – mutatott rá.
Az új intézmény neve egyébként Energiaügyi Minisztérium lesz, a természet- és környezetvédelem is ide tartozik majd.
