A médiakutatók és a kommunikációs szakemberek egyetértenek abban, hogy a rajongás azon korszakát éljük, amikor a hírességek közelebb kerültek az átlagemberekhez, mint valaha. Míg korábban a sztárok a megközelíthetetlenségre még rá is játszottak, ma a közösségi oldalakon való jelenlét miatt bárki láthatja, hogy egy színész vagy egy influenszer miként issza a kávéját, milyen arckrémet használ, hol szórakozik, és bármikor kérdezhet tőle. A másik pedig a legtöbbször válaszol is.
A távolság eltűnt, mindenki hozzáférhetővé vált. Erre remek példa az influenszerfelületeken (Facebook, Instagram, YouTube, TikTok stb.) kedvelt élő bejelentkezés. Amikor a híresség „élőzik” egy eseményről vagy az otthonából, azt az érzetet adja a nézőnek, mintha benne lennének egymás életében. Ettől alakul ki az az illúzió, hogy követő és követett között intim közelség, barátság áll fenn, ami óriási reklámerővel bír. Hiszen a „barátom” ajánlása erősebben ösztönöz vásárlásra, mint bármi más. És mivel már a tíz év alattiak is használják ezeket az online platformokat – a gyerekszínészek vagy a tinizenakarok mintájára – a rendszer kitermelte a gyerekinfluenszereket is.
Hogyan keresnek pénzt az influenszerek, vloggerek?
Az online tartalomgyártás és a követőbázis emelkedése magával hozza a szponzorok megjelenését, így máris (még több) pénzt lehet csinálni a netes jelenlétből (hiszen például a YouTube és a Facebook a nagyobb számú megtekintésért közvetlenül is fizet a csatorna tulajdonosának, míg a TikTok nem). Értelemszerűen minél nagyobb egy influenszer követőbázisa, annál borsosabb összeget kérhet el a szponzorált tartalomért. Hozzá kell tennünk, hogy a donációs bevételek is fontosak lehetnek, például a Patreon vagy a Ko-Fi platformokon keresztül az alkotókat, tartalomgyártókat adományok utalásával támogathatják a nézőik a következő projektjükben vagy a számláik kifizetésében.
Az általunk megkérdezett hazai piaci szakértők szerint egy megrendelő márka akár közvetlenül vagy ügynökségen keresztül is megkeresheti az influenszert, és egy hirdetési kampányban – büdzsétől függően – egyet vagy többet is alkalmazhat. Szintén a kampányhoz rendelkezésre álló összeg határozza meg, hogy nano (1000–10 ezer követő)-, mikro- (10 ezer–50 ezer követő) vagy több százezres nagyságú követői bázissal rendelkező influenszert kérnek-e fel (külföldi sztárok esetében ez a szám a több százmilliós nagyságrendet is eléri).
Vízválasztó lehet, hogy egy véleményvezér képes-e hitelesen képviselni az adott terméket, márkát, amelynek a reklámozására felkérték.
Ennek kulcsa az is, hogy ő maga a tevékenységéből adódóan milyen személyiség: a saját oldalát átgondoltan építi-e, igényes tartalmakat gyárt-e. Szakértőink szerint sok esetben a márkák legtöbbször csak a megtekintési számokat figyelik, és emiatt választanak széles tömeget elérő influenszert. Ez bevezető kampányoknál és a tömegcikkeknél helyes döntés, de kisebb piaci szegmenst érintő termékek esetében kifizetődőbb a kisebb elérésű, de specializáltabb közönséget elérő tartalomgyártót választani. Arról nem is beszélve, hogy ha egy fiatal főzős TikTok-videót készít egy alapanyaggyártó felkérésére, attól még a – szintén gyerek vagy fiatal – kétszázezer nézője nem fog direkt vásárlóerőt képviselni az üzletekben. Ha a célcsoport számára relevánsabb terméket reklámoznak az ismert tiktokerek (üdítő, csokoládé, smink, divatruházati termékek), az már hasznosabb lehet a márka eladásai szempontjából, de ma már a fiatalok is akkora médiazajban élnek, hogy kevés reklámüzenetet tesznek igazán a magukévá.
Akiket a tartalomgyártás eltart
Vloggernek, youtubernek, tiktokernek lenni könnyű pénzkeresetnek tűnik, de nem az. Akik még iskolába járnak, azoknak a tanulás, gyakran valamilyen sporttevékenység mellett napi három-négy, később akár nyolc-tíz óra munkájuk is belemehet egy-egy videóba, posztba. Költséges a felszerelés beszerzése és frissen tartása, az állandó tartalomgyártás miatt a megújulás kényszere is nyomasztó lehet. A negatív kommentek és az online térben garázdálkodó veszélyes figurák kezelésébe ugyanúgy bele kell rázódniuk, mint abba is, hogy a rajongók viselkedését, kéréseit, üzeneteit, illetve a szponzor-megkereséseket a helyükön tudják kezelni. Ha azt látjuk, hogy egy influenszer az egyik héten Dubajban napozik, a másikon Ausztriában síel ,abból kiderül, hogy egy-egy napot tölthetett a helyszínen. Huszonnégy óra alatt annyi ruhában, annyi szituációban készített fotót, videót, amennyit csak tudott, majd csepegtetve elhelyezi ezeket a felületein. Lehet, hogy Amerikában a tizennégy éves vlogger házat vesz a keresetéből, de nyilván ott sem mindegyik keres dollármilliókat. Itthon csak a legnagyobb követői bázissal rendelkezők futnak be annyira, hogy magas színvonalon élhessenek a szponzorpénzekből.
Több százezres vagy milliós követői bázissal, megtekintéssel bíró magyar influenszerek esetében heti szinten jöhet be olyan megbízás, amelyért 3-4 százezer forintot is elkérhetnek, de ez a topkategória, ahol már többfős stáb segíti az előtérben álló, tapasztaltabb alkotót.
Mitől ugrik fel a követőszám?
Egy téma vagy megközelítés nagyot szólhat, vannak sikertörténetek, gyorsan fel lehet pörgetni a követők számát, és annál gyorsabban lehet érdektelenné válni, akár két-három év alatt kiégni. A nagy nézettség elérése önmagában tipikusan rövid távú gondolkodás, ennél egy fiatal influenszernek (vagy a mögötte álló szülőnek, ügynökségnek) tudatosabbnak kell lennie. A sikeresség kulcsa egyrészt az izgalmas személyiség és a hitelesség, de nem elhanyagolható a képi látásmód, a videós tehetség sem.
A megkérdezett szakértőnk, aki rendszeresen dolgozik influenszerekkel, arra is felhívja a figyelmet, hogy egy arc könnyen „elhasználódhat”, ha három hét alatt három különböző márka hirdetésével jön elő, a megkereséseknek viszont csak kevesek tudnak – stratégiát építve – ellenállni.
Az ifjú influenszerekről – PR-szakemberi oldalról – azt a visszajelzést kaptuk, hogy nem olyan könnyű velük a közös munka – pont a koruk, a tapasztalatlanságuk miatt. Néhányuknak nehezére esik a határidők betartása, egy pilot megírása vagy az, hogy egy nemzetközi nagyvállalatnál számtalan egyeztetési kört kell lefutni a megegyezésig. Nyilván egy kiskorú esetében ilyenkor a szülők vagy a törvényes képviselők vannak jelen, de ez hazánkban viszonylag ritka. A fiatalok közül kevesek tudják üzleti alapon vinni ezt a típusú tevékenységet, jellemzőbb, hogy sodródnak az árral, a megkeresésekkel, a trendekkel. Tart, amíg tart alapon.
Miért kattannak rájuk a gyerekek?
A mai gyerekek állítólag nem két külön térként tekintenek a valós és a digitális világra – magyarázzák a kutatások. A megélt pillantok értéke és minősége nem függ attól, hogy melyik térben élték meg, és nem értik, miért lenne az egyik (technikailag offline) pillanat értékesebb, mint a másik (ami technikailag online).
Tetten érhető a trend, hogy egyre több az olyan fiatal, gyerek, akinek nincs barátja, társas kapcsolata, és hét-nyolc órát tölt online felületeken.
Így fordulhat elő, hogy többet tud egy idegenről az Instagramon, mint a szomszédjáról vagy a testvéréről. Minden embernek szüksége van kapcsolódási, kötődési pontokra, és aki nem talál offline, keres online.
