A magyar filmipar bevétele csúcsot dönt, a regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Erről Káel Csaba beszélt az Origónak adott interjúban. A filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke elmondta: a végösszeg főként devizabevételből származik.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scott-tal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak
– fogalmazott Káel Csaba.
A járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy
a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését.
Ez minőségi ugrás a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amelyekben különböző korokat lehet forgatni – mondta, hozzátéve, hogy ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, amely március 15. eseményeit dolgozza fel.
Évente több százmillió forintot termel a magyar filmexport – VG PodcastA jelen filmipara kissé a fast fashion ruhapiacra kezd hasonlítani, hiszen az érkező produkciók egy-két hónap moziszereplés után szinte a feledésbe is merülnek, jöhet a következő hollywoodi blockbuster. Természetesen egy magyar alkotásnak nem a profit a célja, hanem a kultúra öregbítése. Ennek ellenére évente több százmillió forintot termel a filmexport Magyarországon, és ebben a régebbi produkciók forgalmazása is benne van. |
A történelmi filmekről kifejtette: ezen a téren még mindig nagy az adósságunk. Ilyen a régmúltunk néhány fontos történése, a sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is.
Mint fogalmazott, az idén a mozikba került Blokád című film alkotói felkészültek az alapanyagból, és bátran beszélnek az akkor születőben lévő demokrácia első komoly konfliktusáról.
Azért kell beszélni erről, mert ha a történelemkönyvből olvassuk, akkor simának tűnik, ez a film pedig plasztikusan bemutatja, hogy milyen kihívásai voltak a korszaknak
– fogalmazott. Úgy vélte: természetéből adódóan minden történelmi film körül lesznek heves véleménykülönbségek, politikai csatározások, mert különböző politikai szereplők egyesekhez közelebb állnak.
Szerinte rengeteg lehetőség rejlik még ebben az időszakban, akár dokumentum-, akár játékfilmes formában. Fontosnak nevezte a kormánybiztos az Aranybulla tévésorozatot a Dunán. „Az Aranybulláról sokan tudnak, mert érettségi tétel, könnyen megjegyezhető évszám, de hogy miért kellett létrejönnie, mi volt az a történelmi és társadalmi közeg, amely szükségszerűvé tette, azt kevesen tudják” – jegyezte meg.
Hozzátette: az, hogy a Blokád teljesíti a küldetését, abban is tetten érhető, hogy vitákat indított, és nagyon jó nézettséget ért el. „A vígjátékok után ez volt a legnézettebb magyar film az elmúlt évben a hazai mozikban. Hozzá voltunk szokva a százezer feletti nézőszámokhoz, de tudomásul kell venni, hogy a járvány megváltoztatta a moziba járást: a forgalmazási eredmények egész Európában nagyot estek.”
Adózás és háború: mi lesz veled, filmipar? – VG PodcastA koronavírus-járvány hónapjai alatt a magyar filmgyártás példaértékű erőfeszítések árán, folyamatosan működni tudott. Most itt a következő nehézség, hiszen az iparágban sokan katás adózóként dolgoztak, ráadásul a szomszédunkban dúló háború távol tarthatja az amerikai filmeseket. A Nemzeti Filmintézet gyártási igazgatójával, Pesti Ákossal beszélgettünk. |
A kormánybiztos nagy sikernek nevezte a Filmiót, az első magyar közszolgálati streamingszolgáltatót. Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló Európában az államilag finanszírozott streamingszolgáltatásban.
Nagyon népszerű, folyamatosan fejlesztjük, hetente bővül a filmkínálat. Az elmúlt 121 év magyar mozgóképkincsének nagy része már elérhető kiváló minőségben felújítva, és a mozi- és tévébemutatók után elsőként a Filmión nézhetők a legfrissebb alkotások, játékfilmek, dokufilmek, rövidfilmek és animációk is.
Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. „Magyarország nagyobb része nem vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba. A Nemzeti Művelődési Intézettel azon dolgozunk, hogy a kultúrházakban életre keltsük a közösségi moziélményt, rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki egy programunk is az Oktatási Hivatallal és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel karöltve, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyük az iskolákba.”
Szólt Káel Csaba az elsőfilmesek támogatásáról is, kiemelve az idén bemutatott Magasságok és mélységek című alkotást, Csoma Sándor rendezését, amely a hegymászó Erőss Zsolt feleségének drámáját dolgozza fel. „Szeretnénk az elsőfilmeseknek segíteni a továbbiakban is. Nagy eredménynek tartom, hogy kezdetben 67 millió volt, és most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében.”
A filmügyi kormánybiztos arról is beszélt, hogy terveznek egy régiós filmvásárt, amelynek része lenne, hogy a magyar filmeket a forgalmazóknak premier előtt bemutassák. Kitért arra, hogy a filmkészítőknek olyan platformot akarnak teremteni, ahol minél több koprodukció születhet. „Budapestre tervezzük a helyszínét ennek a szakmai fórumnak, míg Veszprém és a régió a magyar filmek bemutatkozási helye maradna továbbra is” – fogalmazott Káel Csaba.
