Ugyan a kínai akkumulátorgyártó óriás, a CATL képviselői rácsodálkoztak a botrányos debreceni közmeghallgatásokra, ez nem befolyásolja a döntésüket a gyárépítésről – értesült a Világgazdaság iparági forrásokból.

2021 World Intelligent Connected Vehicles Conference, BEIJING, CHINA - SEPTEMBER 25: A booth of Contemporary Amperex Technology Co Ltd (CATL) is pictured at 2021 World Intelligent Connected Vehicles (WICV) Conference on September 25, 2021 in Beijing, China. (Photo by VCG/VCG via Getty Images)
Fotó: VCG / Getty Images

Ez az álláspont azért lényeges, mert a fejlesztés – amely Magyarország legnagyobb zöldmezős projektje – nemzetgazdasági szempontból is hangsúlyos. A hazai gazdasági eredmények, 

  • így például a 4,7 milliós foglalkoztatotti kör, 
  • a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, 
  • a 2021-es 7,1, a 2022-es első három negyedévi 6,1, illetve a 2023 egészére a recessziós környezet ellenére remélt 1,5 százalékos GDP-növekedés, 
  • a nyugdíjak visszaépítése, 
  • vagy a családi támogatások rendszere

csak és kizárólag beruházásokkal tarthatók fenn.

Ezért is különösek az elmúlt napok eseményei, főleg úgy, hogy a magyarországi akkumulátorgyár-építésekhez hasonló fejlesztéseket Európában üdvözlik. A helyzet magában hordozza azt a kockázatot, hogy ezek a beruházások legközelebb nem itthon, hanem máshol valósulnak meg. Az LMP például a CATL projektjéről országos népszavazást kezdeményezett. 

Átadták a CATL akkumulátorgyártó első európai gyárát

A Türingia tartományban 1,8 milliárd eurós beruházással épített CATL-gyár éves termelési kapacitása 14 gigawatt

Érdemes megjegyezni, hogy a zöldpárt már indított helyi népszavazást, de akkor az aláírásgyűjtő íveket sem vették fel. Ebből kiindulva az országos voksolás megszervezése mögött nem látszik tényleges erő. Ezzel összefüggésben érdekes az is, hogy miközben a szakértői álláspontok szerint az akkumulátorgyárak hosszú távon segítik a környezet védelmét, éppen a zöldpártok a leghangosabb ellenzői.

A CATL képviselőit azért is lephették meg a feszült hangulatú, helyenként erőszakos lakossági fórumok, mert a kínai óriáscégnek nem ez az első európai fejlesztése. Németországban, Türingia tartományban 2022 decemberétől termel egy CATL-üzem, amely technológiailag azonos a Debrecenbe tervezettel, méretét tekintve azonban kisebb. Németországban viszont sem környezetvédelmi, sem politikai aggályok nem merültek fel a fejlesztésről. A tartományvezetés 2022 áprilisában adta ki az engedélyeket az akkumulátorcellák gyártására. Ehhez fontos adalék, hogy Türingiában baloldali, zöld-szocialista kormányzat van hatalmon: a szükséges engedélyeket Anja Siegesmund környezetvédelmi és energiaügyi miniszter (Zöldek) és Wolfgang Tiefensee gazdasági miniszter (SPD) írta alá. Ezen az eseményen hangsúlyozták, hogy az akkumulátorgyártás és az e-mobilitás már most sikeres, a CATL üzeme pedig az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari beruházása Türingiában, amelyet előszeretettel titulálnak zöld-akkumulátorgyárnak. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a tartományi vezetés külön büszke volt arra, hogy a hatóságok példaértékű tempóban dolgoztak azért, hogy gyors eredményt érjenek el a CATL-gyár engedélyezési folyamatában.

Az itthon tapasztalható ellenállásra tehát eddig nem volt precedens, de ez nem a CATL debreceni építkezését nehezíti meg, hanem a jövőbeni beruházások Magyarországra hozatalát, amelyekért egyébként is öldöklő verseny folyik az egyes országok között.

Ahogy lapunk korábban megírta a CATL terveiről, Magyarország történetének eddigi legnagyobb ipari fejlesztése 7,3 milliárd euróból, mintegy 3000 milliárd forintból valósulna meg, és összesen 9000 új munkahelyet hozna létre. A 2025-től induló termelés során a gyártási kapacitás 100 gigawattóra lesz, ami évi 10 milliárd dollárnak, mintegy 3680 milliárd forint felel meg.

Ez pedig 866 milliárd forint hozzáadott értéket jelent, ami a 2021-es 1,6 százaléka, és ebben még nincsenek benne a később betelepülő beszállítók.

Amikor kiderült, hogy a CATL Magyarországot választja, a beruházást elbukó Szlovákia korábbi kormányfője, Igor Matovic úgy reagált, hogy Magyarország elszáguld Szlovákia mellett. Tény, hogy Magyarország az autóipari elektromos forradalom élvonalába repült az elmúlt években: a CATL, az SK Innovation, a Samsung és a szintén debreceni Semcorp kapacitásaival Németország után a magyar gazdaság gyárthatja a legtöbb akkumulátort Európában. Ráadásul ezzel egy globálisan is különös együttállás jött létre Magyarországon, amely a nyugati járműgyártók és a keleti akkumulátorgyártók találkozási pontjává vált. Ennek a valódi jelentősége a következő évtizedekben válik majd igazán érzékelhetővé.

A szakértő szerint Németországban lobbiznak a magyarországi beruházásért

Lánczi Tamás politológus úgy véli, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert "nem fáról szüretelik az akkumulátort".