Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél az európai uniós források tervezésére és felhasználására a 2027-ig tartó időszakban – közölte a területfejlesztési miniszter kedden Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a Terület- és településfejlesztési operatív program új változata, a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást biztosít, az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére.
Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték; 445 milliárd forintot előlegként fizettek ki
– ismertette a miniszter. A politikus felidézte, hogy a magyar kormány decemberben állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási és újjáépítési alap mintegy 2500 milliárd forint értékű keretéről.
Az államtitkár szerint szükségünk van az uniós forrásokra, de nem bármi áronPróbál úgy dolgozni a magyar kormány, hogy a hazai gazdasági szereplők ennek a vitának a hatását ne érezzék – jelentette ki Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a Századvég konferenciáján. Szerinte egyértelmű nyomásgyakorlás zajlik az EU részéről, a sajtóval ellentétben úgy látja, hogy a tárgyalási kultúra mindkét fél részéről fejlődik. |
Ennek nagyjából a felét nagy energetikai projektekre költik a bizottság elvárásai alapján, amelynek révén „az orosz gázzal kapcsolatos függőségünket egy kicsit oldani tudjuk”, és a megújuló energiák is nagyobb teret kapnak a magyar energiaellátásban. Ugyanez a forrás szolgál a lakossági energetikai korszerűsítések finanszírozására is – tette hozzá a miniszter.
Jelezte, hogy
a 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átátállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő projektekre fordítják.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra is, hogy mintegy 14 ezermilliárd forintot tesz ki a kohéziós alapból Magyarország által lehívható európai uniós forrás 2027 végéig. Ebből hozzávetőlegesen 4000 milliárd jut az agrár- és vidékfejlesztési projektekre, illetve mintegy 10 ezermilliárd a korábban is meglévő TOP programok új változataira, amelyek között újdonság a Digitális megújulás operatív program, mintegy 800 milliárd forintos kerettel.
A jövő fejlesztéspolitikájában kiemelt jelentőségük lesz a vármegyéknek – hangsúlyozta a miniszter. Az a cél, hogy lehetőség szerint már a tervezést is decentralizálják, vagyis ne Budapestről, az országos intézmények határozzák meg a fejlesztési irányokat, hanem bevonják a területi szereplőket is – fűzte hozzá.
Uniós források: megszólalt Varga Judit a brüsszeli tárgyalások utánAz Európai Uniónak is érdeke kell hogy legyen, hogy ha van egy megállapodás és egy határidő, akkor konstruktívan segítse ennek teljesülését. Nyilván magyar oldalról ennek nem lesz akadálya – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter egy nappal brüsszeli látogatása után. |
Kifejtette, hogy a TOP Plusz programokban még meg nem pályáztatott, mintegy 1000 milliárd forintos összegre várhatóan tavasszal írják ki a pályázatokat. Ehhez arra van szükség, hogy a területi integrált programokat áttervezzék a vármegyék, így az új felhívások révén 211 milliárd forintot biztosítanak a megyei fejlesztésekre, 473 milliárdot pedig a megyei jogú és a kiemelt városokra.
A vármegyékre jutó pályázatok három téma köré csoportosulnak:
Az aktív turizmus fejlesztésére 63 milliárd, a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére 82 milliárd, helyi humánfejlesztésekre pedig 66 milliárd forint összegű pályázati keretre lehet számítani
– sorolta Navracsics Tibor.
Pál Attila (Fidesz–KDNP), a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta: a vármegyék az Európai Bizottsággal történt megállapodásig előzetes integrált fejlesztési programokat tudtak készíteni, most ezeket igazítják a megállapodásban foglaltakhoz. Márciusra kellene minden vármegyének elfogadnia az új programokat, majd egy újabb kormánydöntéssel indulhatnak a pályázati kiírások.
Zalában az elmúlt öt-hét évben „ugrásszerű és látványos fejlődést” hoztak a kormány által biztosított megelőlegezett források. A mostani hétéves időszakban 61 milliárd forint jut a zalai fejlesztésekre, 30 milliárdra már ki is írták a pályázatokat, amelyekből 20 milliárd forintra megkötötték a szerződéseket is.
