Hamarosan pénzhez juthatnak a hazai dohánytermelők, az ágazat szereplőinek a napokban kell benyújtaniuk a Covid-járvány hatásait enyhítő, átmeneti nemzeti támogatáshoz kapcsolódó kifizetési kérelmet. A nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásnak köszönhetően hektáronként mintegy 1,3 millió forinthoz juthatnak az érintettek. A forrásra nagy szüksége van az ágazatnak, a hátrányos helyzetű térségekben összpontosuló dohánytermesztés ugyanis az elmúlt években komoly kihívásokkal szembesült. 

A feldolgozók kezében a dohányágazat jövője és a termelés jövedelmezősége a felvásárlási árak alakulásán múlik. Fotó: Balázs Attila / MTI

Kenyeres Sándor, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke lapunknak elmondta: a termelők minden támogatásnak örülnek, hiszen az miatt rohamosan emelkedő költségek igencsak megtépázták az ágazatot. A legnagyobb területen termesztett dohányfajta szárítására földgázt használnak a termelők. Ezért míg eddig a munkaerő volt a legnagyobb költségtényező az ágazatban, ma már az energiára kell a legtöbbet költeniük a gazdáknak.

Hazánkban mintegy 3000 hektáron folyik dohánytermesztés, jellemzően a hátrányos helyzetű régiókban. A termőterület 85 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, s olyan, alacsony aranykoronájú földeket hasznosítanak erre a célra a gazdaságok, ahol más haszonnövényt nem lehetne rentábilisan termeszteni. A hangsúly az utóbbi időben a mesterséges szárítású Virginia dohány irányába tolódott el, pedig van piaci igény a természetes szárítású Burley típusú dohányra is, melyet már csak az összes termőterület 15 százalékán termesztenek a gazdálkodók.

A dohánytermesztés igencsak munkaerő-igényes tevékenység, az ágazatnak jelentős a megtartóereje a már említett hátrányos helyzetű országrészben. 

A dohánytermesztés munkát és megélhetést nyújt azoknak a nehéz helyzetben lévő vidéki embereknek, akik alacsony képzettségük vagy épp szociális hátterük miatt nem tudnak heti öt napban nyolcórás munkát elvállalni. Kenyeres Sándor szerint az ágazat rengeteg nőnek ad munkát, a nehezebb fizikai munka pedig a férfiak megélhetését biztosítja.

Mivel a dohánytermesztéssel járó fizikai munka nem túl csábító, még a magasabb bérek ellenére is sokszor nehéz megfelelő minőségű munkaerőt találni. „Ugyanolyan nehézségekkel küzdünk, mint bármely más mezőgazdasági ágazat. A fiatalabb generáció már nem a dohánytermesztésben látja a jövőt, s bár az elmúlt egy-két évben a mezőgazdaság digitalizációjának köszönhetően némi elmozdulást látunk, sok esetben családon belül sincs, aki átvegye a stafétát. A munkaerő esetében is ugyanez a helyzet. Nehéz jól dolgozó napszámosokat találni” – mutatott rá a szövetség elnöke.

20201125 Szeged dohányzás járvány idején illusztráció. Drágulni fog a cigarettafotó: Kuklis István Délmagyarország DM KI 20201125 Szeged 

dohányzás járvány idején illusztráció. 
Drágulni fog a cigaretta
fotó: Kuklis István Délmagyarország DM KI
A hazai dohány keresletét a termékek árának drasztikus emelkedése sem fogja vissza. Fotó: Kuklis István / Délmagyarország 

A munkaerőgondokra hosszú távon megoldást jelenthet az ágazat technológiai megújulása, a Virginia dohány betakarításának gépesítése már elkezdődött. A szakember szerint azonban az ágazat jövője egyértelműen a termelés jövedelmezőségének alakulásán múlik. Ha ugyanis azt látják a gazdák, hogy a támogatások ellenére sem éri már meg a dohánytermesztéssel foglalkozni, akkor végérvényesen megpecsételődhet az ágazat sorsa.

A hazánkban megtermelt dohányt két nagy cég vásárolja és dolgozza fel, az idei évre szóló szerződéseket pedig épp a napokban készítik elő. Február második felében indul a szerződéskötési időszak, a feldolgozók hamarosan meghirdetik az árakat. Ezt követően már látni fogják a termelők, hogy mire számíthatnak az idén – mondta el a Madosz elnöke. Bár a szövetség folyamatos párbeszédet folytat a vállalatok vezetőivel a termeltetett dohány felvásárlási áráról és az ágazatot érintő legfontosabb kérdésekről, még nem ismertek a 2023-as évi felvásárlási árak. 

Az európai dohánynak az afrikai, a brazil, a kínai dohánnyal kell versenyeznie, a világpiaci árak a meghatározók, nehéz olyan térségekkel versenyezni, ahol a munkaerő korlátlan, a klimatikus viszonyok kedvezőbbek. A magyar dohány iránt ennek ellenére töretlen a kereslet, a hazai feldolgozók a jelenlegi 4-5 ezer tonnás mennyiségnél jóval többet szeretnének termeltetni.

A keresletet a dohánytermékek piacán végbement drasztikus áremelések sem törték meg. Kenyeres Sándor szerint az ágazat tevékenységére nincsen különösebb hatással a végtermékek árának emelése. Így a holnaptól hatályba lépő, a hevített dohánytermékek jövedéki adójának megemelésével kapcsolatos drágulástól sem várják, hogy különösebben visszavetné a keresletet a dohány iránt. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, szerdától jócskán megugrik az úgynevezett hevített dohánytermékek ára . A cigarettahelyettesítő alternatív termékek, amelyek dohány elégetése nélkül, hevítéssel bocsátanak ki belélegezhető anyagot, eddig nem estek a jövedéki hatálya alá, ám ez február 1-jétől megváltozik. Szakértők szerint így dobozonként akár 700 forinttal is többe kerülhetnek ezek a dohánytermékek. Ám a hagyományos cigaretták kedvelői sem örülhetnek sokáig, az Európai Bizottság már előkészítette azt a javaslatát, amely a cigaretta jövedéki adóját is tovább növeli majd.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI / Balázs Attila)