BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Úgy csinál Pestszentlőrinc, mintha Dominika lenne

Bár a XVIII. kerület polgármestere a légiutas-adó mellett európai példákkal érvel, valójában a Dominikai Köztársaság vet ki hasonló terhet: pénzt szed a repülni vágyóktól a környezetvédelem jegyében, majd a bevételből utakat aszfaltoz le.

Bár a nemzetközi példákkal próbálja igazolni a légiutas-adó létjogosultságát a XVIII. kerület, valójában éppen az európai formátumok erősítik meg, hogy az utazásonként ezerforintosra tervezett pluszteher szakmaiatlan és kidolgozatlan.

20220818 BudapestLiszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Szaniszló Sándor DK-s polgármester azzal érvel, hogy az érkező gépek 90 százaléka Pestszentlőrinc fölött száll fel és le, a kerületben élők szenvedik el ennek minden káros és kellemetlen mellékhatását. A települési adóból beérkező forrást egyebek között a tönkrement utak, köztük a Petőfi utca felújítására fordítaná:

alighanem példa nélküli megoldás lenne a kontinensen, hogy a zaj- és környezetvédelem apropóján beszedett pénzt aszfaltozásra költenék.

A kerület fizetett Facebook-hirdetésben magyarázza, hogy európai viszonylatban sem egyedi a légiutas-adó, Hollandiában is ezt alkalmazzák. A hollandoknál azonban kimondott cél, hogy az amszterdami Schiphol repülőtérről induló járatok számát 500 ezerről az év végéig 440 ezerre csökkentsék, a KLM vezérigazgatója pedig arra biztatta utasait, hogy ha tehetik, rövidebb távokra inkább vegyék igénybe a vonatot.

A franciáknál betiltják a két és fél óránál rövidebb légi járatokat, ha alternatívaként rendelkezésre áll a vasút, míg Belgiumban a légszennyezés csökkentése érdekében olyan adót vetnek ki, amelynek mértéke függ a repülőgép károsanyag-kibocsátásától és az útvonal hosszától is: 500 kilométernél rövidebb távolság esetén minimum 10 euró a pluszdíj. Hasonló távolságalapú légiutas-adó a briteknél is létezik, sőt, ott még a kabinosztály is meghatározó, tehát az első osztályon utazóknak többet kell fizetniük.

A pestszentlőrinci adó viszont nem ösztönöz az alternatív, környezettudatosabb megoldások használatára, a kivételt csupán a XVIII. kerületi lakosok jelentik, akiknek nem kellene fizetniük – csakhogy a szektorban dolgozók szerint ez őrültség, hiszen senki nem kér lakcímkártyát a jegyvásárlás során.

A légiutas-adó sokkal inkább hasonlít a dominikai megoldáshoz, ahol infrastrukturális díjat számolnak fel, amiből strandokat és utakat újítanak fel – ez viszont messze nem illeszkedik a Szaniszló Sándor által emlegetett európai körképhez.

Budapest 2022.08.18.Liszt Ferenc repülőtér
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A légiutas-adó története

  • A Világgazdaság elsőként írta meg, hogy utazásonként ezerforintos légiutas-adóval rukkolt elő a XVIII. kerületi önkormányzat, amely ugyan január 1-jétől valóban bevezethet települési adót, a terv több sebből is vérzik.
  • A kerületi polgármester meggyőződése, hogy a települési adó kiállja a jogszerűség próbáját, pedig Budapest Főváros Kormányhivatala már napokkal korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a légiutas-adó nem felel meg a hatályos törvényeknek.
  • Beleáll a harcba a Budapest Airport, a légitársaságok, a földi kiszolgálók, az egész szakma, jogi útra terelődik a légiutas-adó ügye – jelentette ki érdeklődésünkre Farkas Attila, a Smartwings ügyvezető igazgatója.
  • Az adót a Kúria semmisítheti meg, de már az ellenzéki többségű képviselő-testület is beláthatta, hogy zsákutcába futott, mert a 2023-as költségvetési rendelet a légiutas-adó tekintetében még bevételi előirányzatot sem tartalmaz, a jegyzőkönyv szerint a „felelős tervezés elvét” figyelembe véve. Bár Szaniszló Sándor bejegyzésében azt írta, az adóról megjelent cikkek többsége úgy mond kritikát, hogy az önkormányzatot egyikük sem kereste meg, valójában a Világgazdaság elküldte kérdéseit a kerület vezetésének, ám ismételten nem kaptunk választ.
     

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.