Beleáll a harcba a Budapest Airport, a légitársaságok, a földi kiszolgálók, az egész szakma, jogi útra terelődik a légiutas-adó ügye – jelentette ki érdeklődésünkre Farkas Attila, a Smartwings ügyvezető igazgatója. Megismételte korábban közölt véleményét: a XVIII. kerületi önkormányzat által január 1-jétől bevezetni kívánt teher jogsértő. Ezt később a Világgazdaságnak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette.
A kormányhivatal azt írta, az önkormányzat az bevezetésével több jogszabályt is megsért, ezért törvényességi felhívással élt, amelyben felkérte a képviselő-testületet, hogy a feltárt jogsértéseket 30 napon belül szüntesse meg. Miután a kerület intenzív kampányából úgy tűnik, a vezetés nem kívánja elengedni a légiutasadót, megkerestük a hivatalt, hogy milyen folytatása lehet a történetnek.
Amennyiben a XVIII. kerületi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget a törvényességi felhívásnak, azaz a jogsértések megszüntetésének, akkor a kormányhivatal a Kúriához fordul a rendelet megsemmisítéséért. A légiutasadóval érintett cégek polgári jogi úton érvényesíthetik jogaikat
– áll a válaszban.
Ugyanazt a repülőutat adóztatnák meg kétszer
Farkas Attila már a képviselők döntésének megismerését követően azt mondta, akár a Kúriáig is elmennek, hogy „megállítsák ezt az őrületet”, és többször beszélt arról, hogy véleménye szerint a képviselőknek fogalmuk sincs arról, hogyan működik a légiipar. Ennek ellenére a DK politikusa, Szaniszló Sándor polgármester ragaszkodik az adóhoz, hiszen közösségi oldalán és a televízióban is védeni próbálta az intézkedést, a XVIII. kerület hivatalos Facebook-oldala pedig fizetett hirdetésben indokolja meg jogosságát.
A légiutas-adó felvetődéséről először a Világgazdaság írt, és már első cikkünkben is megjegyeztük, az utazásonként ezerforintos teher ötlete sok sebből vérzik. Több adószakértő is azt mondta, az önkormányzat rendeletben nem állapíthat meg kötelezettséget a földi kiszolgálást végző gazdasági szervezet adóbeszedésére, ráadásul a tervezet alapján a kerületi lakosok mentesülnének a fizetés alól, ami a szektorra rálátó forrásaink szerint nonszensz, hiszen nem kérnek lakcímkártyát a repülőjegy megvásárlásakor. Bár Kőrös Péter alpolgármester azt állítja, a kettős adóztatás nem valósul meg, mert a kormány által kivetett extraprofitadó alanya a légitársaság, a légiutas-adó esetében pedig a magánszemély, ezt a szektorban gyakorlatilag mindenki vitatja, mert ugyanazt a repülőutat adóztatnák meg kétszer.
A zöld adóból aszfaltoznák le a kerületi utakat
A kerület azzal érvel, Hollandiában, Németországban, Svédországban és Norvégiában is létezik ez az adó. Csakhogy ezekben az országokban úgynevezett zöld adóként vagy departure fee-ként vezették be, amelynek szabályrendszere nagyon hasonlít az extraprofitadóéhoz, nem véletlen, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is ezzel példálózott a döntés bejelentésekor.
A légiutas-adót tehát Szaniszló Sándorék pontosan ugyanazzal az érvrendszerrel akarják bevezetni, amivel a kormány már létrehozta az extraprofitadót – nehéz ebben a történetben nem a kettős adóztatásra gondolni.
Sőt, az európai példák már csak azért is sántítanak, mert a fent említett országokban a repülőutakra kivetett adóból hangsúlyosan a környezetvédelmet, a légiközlekedés fenntarthatóságát finanszírozzák. Ezzel szemben a kerület azt írja, hogy egyetlen év légiforgalmi adó bevétele elegendő lenne például a Nagykőrösi út és az Üllői út teljes felújítására, de beleférne a Petőfi utca is, aminek nem sok köze van a repülőtér zaj- és környezetterheléséhez.
Budapest cserbenhagyta szövetségeseit az Üllői út felújításánálBár Karácsony Gergely többször is megígérte, hogy rendbe teszik Budapest egyik legforgalmasabb útját, a XVIII. kerület polgármestere szerint egy vasat sem kapnak a Fővárosi Önkormányzattól, legfeljebb irreális ötleteket. |
A kerület vezetése egyébként azt állítja, az extraprofitadót „egyszerű pénzbehajtásnak” és „a légitársaságok csuklóztatásának” tartja, ezzel szemben Szaniszló Sándor szerint a települési adó minden szempontból kiállja a jogszerűség próbáját, és valamennyi kerületi számára hasznos.
Forrásaink szerint viszont már az ellenzéki többségű képviselő-testület is belátta, hogy alighanem zsákutcába futott, és az sem véletlen, hogy a 2023-as költségvetési rendelet a légiutas-adó tekintetében még bevételi előirányzatot sem tartalmaz, a jegyzőkönyv szerint a „felelős tervezés elvét” figyelembe véve. A helyi fideszes képviselők már elsőre sem szavazták meg az adót, mert az önkormányzat nem győzte meg őket arról, hogy jogszerű és megvalósítható az intézkedés.
Válaszok helyett hirdetésben kommunikálnak
A kerületi hirdetés alatt egyébként Facebookon sem osztatlan a támogatottság: volt olyan hozzászóló, aki azt írta, évtizedek óta ott él, és álláspontja szerint a kerület nőtt rá a repülőtérre, amelynek közelében anno ő is jóval olcsóbban jutott ingatlanhoz, éppen a zajhatások miatt. Más pedig azt állítja, ezen érvrendszer alapján az érintett fővárosi kerületek pénzt szedhetnének a hídhasználat után, vagy a pályaudvaroknak és stadionoknak otthont adók minden vonat- és meccsjegyet plusz adóval terhelhetnének.
Szaniszló Sándor bejegyzésében azt írta, az adóról megjelent cikkek többsége úgy mond kritikát, és próbál véleményt formálni a kérdésben, hogy az önkormányzatot egyikük sem kereste meg.
Természetesen a Világgazdaság elküldte kérdéseit a kerület vezetésének, ám ismételten nem kaptunk választ.
