BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A drágulás mindenkit utolért: már azok is dolgoznának, akik eddig messziről kerülték a munkaerőpiacot

A megélhetési költségek drámai növekedése miatt egyre többen dönthetnek úgy Magyarországon, hogy visszatérnek a munka világába, erre utal, hogy az inaktívak száma alacsony szinten áll. Mindez megmagyarázná, hogy miért nő a munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottság hónapok óta rekordokat döntöget.

Sokkal jobb állapotban van a hazai munkaerőpiac, mint eddig gondoltuk: ugyan hónapok óta arról szólnak a hírek, hogy folyamatosan romlanak a foglalkoztatottsági mutatók, ami a decemberi 3,9 százalékos munkanélküliségi rátában csúcsosodott ki, ám a korábbi időszakokkal egybevetve van egy látványos különbség: az inaktívak, azon belül is a passzív munkanélküliek viszonylag alacsony száma, azoké, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból nem keresnek állást.

20230127 BerettyóújfaluVásárcsarnok épül a piac mellett.fotó: Kiss Annamarie KAHajdú-Bihari Napló 20230127 Berettyóújfalu
Vásárcsarnok épül a piac mellett.
fotó: Kiss Annamarie KA
Hajdú-Bihari Napló
Fotó: Kiss Annamarie / Hajdú-Bihari Napló

Míg a Központi Statisztikai Hivatal a korábbi években rendre százezer körül mérte az inaktívakat, tavaly október és december között mindössze 82 ezren tartoztak ebbe a kategóriába. A járvány alatt, 2020 tavaszán, amikor a legkritikusabb volt a helyzet a munkaerőpiacon, a számuk a 170 ezret is elérte, tehát most feleannyian vannak azok, akik nem jelennek meg a munkanélküliségi statisztikai adatokban. Eközben a foglalkoztatottság továbbra is rekordon van, hónapok óta 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, itt nem látható az a romlás, amely a munkanélküliség növekedéséből esetlegesen adódna. 

Mindez összefüggésben lehet a megélhetési költségek ugrásszerű emelkedésével. A magas infláció miatt egyre többen dönthetnek úgy, hogy kipróbálják magukat a munka világban. Azáltal, hogy a munkaügyi központokban regisztrálják magukat, azonnal láthatóvá válnak a munkaerőpiac és a KSH számára, óhatatlanul növelve ezzel az állástalanok számát.

Ettől függetlenül kétségtelen tény, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedésében szerepet játszhat a gyengülő gazdasági aktivitás. A tavalyi második fél évben technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, azonban a lényeg, hogy továbbra sincs drámai fordulat a munkaerőpiacon. Pedig korábban tartani lehetett attól, hogy az év elején több helyen elbocsátásokba kezdenek a vállalatok.

A munkaadók részéről továbbra sem érzékelünk leépítési hullámot

– erősítette meg a Világgazdaság érdeklődésére Karácsony Zoltán, a HRportál álláspiaci szakértője, aki elmondta, az év eleji megtorpanás után, februárra megközelítőleg a decemberi szintre zárkózott fel az interneten az álláshirdetések száma. Míg tavaly decemberben 42 654 állás volt elérhető, addig január elejére 33 560-ra esett vissza a kínálat. Ennek azonban jellemzően szezonális okai vannak, mivel az év végén kifutnak a hirdetések, újakat pedig a januári évkezdés után, jellemzően január közepétől töltenek fel a munkaadók. Így szerinte nem okozott meglepetést, hogy 40 414-re ugrott február 1-jére a hirdetésszám. Ha a februári adatokat a decemberivel vetjük össze, akkor a szakmunkákban látjuk a legnagyobb visszaesést (mínusz 600 hirdetés), emellett a betanított munka és az értékesítés-kereskedelem kategóriában figyelhető meg 300 körüli csökkenés. Viszont közel 400-zal több a pénzügy-számvitel kategóriában a hirdetések száma.

 

Nem akarnak váltani a munkavállalók

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy januárra változás állt be a munkavállalók váltási szándékában. „Mi a gyártószektorból kaptunk olyan híreket, hogy a dolgozók inkább a biztost választják, és maradnak, nehezebben csábíthatók el más munkaadóhoz. Már nincs meg az a magabiztosságuk, mint tavaly ősszel, a 30-40 százalékos fluktuációs ráták 10 százalék körülire szelídültek több helyen. Ezt támasztja alá a BNP Paribas és a Medián közvélemény-kutató egy hete megjelent friss tanulmánya is. A fő megállapításuk, hogy a munkavállalók stabilnak érzik a pozíciójukat a munkahelyükön, és kockázatosabbnak tartanak egy váltást” – fejtette ki Karácsony Zoltán.

Özönlenek a vendégmunkások, mintha nem lenne holnap

A harmadik országból a munkaerő-toborzás eközben továbbra is zakatol. A szakértő szerint elsősorban az ipari ingatlanok kivitelezésében érdekelt építőipari cégek, a jármű- és a könnyűipari munkaadók között találni olyanokat, akik fél-egy évre előre rendelnek nagy számban vendégmunkásokat. 

Az ezzel foglalkozó kölcsönzőcégek főleg a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából hoznak munkaerőt.

 Most többen is Kirgizisztánban és Kazahsztánban építenek ki toborzási bázist.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.