Orosz rulettet játszanak, akik támadják a debreceni CATL-akkumulátorgyárat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem csitulnak a kedélyek a debreceni akkumulátorgyár körül. Hiába Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása, amely 9000 munkahelyet és nagyobb gazdasági növekedést eredményez, a helyiek egy kisebb részét továbbra sem nyugtatják meg azok a szakértői vélemények, amelyek nem igazolják a félelmeket. A tiltakozásoknak azonban óriási áruk lehet: amellett, hogy a potenciális befektetőket elriasztják a magyarországi beruházásoktól, sokaknál még fájdalmasabb lehet egy relatíve alacsonyabb bérszínvonal a kieső kapacitások következtében.
Nagyobb ipari tevékenység, nagyobb bér
Jól kimutatható a területi adatokban, hogy az ipari tevékenység felfutása egyértelmű összefüggésben van a bérszínvonallal, ahol az iparosodottság foka magasabb, ott a fizetések is jobbak, elég csak megnézni a Központi Statisztikai Hivatal által negyedévente közölt területi adatokat (ebben a rangsorban Budapest sajátos helyzete miatt csak a vármegyéket vettük számításba).
Tavaly abban a Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, és Fejér vármegyében lehetett a legjobban keresni, ahol az egy főre jutó ipari termelés is a legmagasabb volt az országban.
Ez pedig különösen jó hír az utóbbi időben a befektetők által egyre inkább preferált Debrecen számára, amely finoman szólva se az ország leggazdagabb és legjobb munkaerőpiacával rendelkező térségben található. Tavaly a vármegyében 280 ezer forint volt az átlagkereset, és 5,4 százalék a munkanélküliségi ráta, mindkettő az országos átlagnál rosszabb, nem beszélve a közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékről, ahol 2022-ben még mindig 7, illetve 9 százalékos volt az állástalanok aránya, miközben a nemzetgazdasági átlag 2,8 százalékot tett ki. Az épülő gyártól mindössze 40 kilométerre található Szabolcs-Szatmár-Beregben ráadásul az egész országban a legrosszabbak a fizetések.
Pedig a régió előtt van pozitív példa, a korábban kifejezetten elmaradott Bács-Kiskun vármegye. Mielőtt a Mercedes és a nyomában betelepülő számtalan beszállító megtalálta volna Kecskemétet, még az ötödik legrosszabb kereseti adatokkal rendelkezett a megyék között, azóta viszont az egyik legnagyobb bérnövekedést produkálta, ma már a tizedik a rangsorban.
Újraiparosítási hullám söpör végig a világon
Ne feledjük, hogy a gigantikus debreceni akkumulátorgyár épp akkor épülne hazánkban, amikor az energiaválság és az infláció letörésének leple alatt egy újraiparosítási hullám van kibontakozóban világszerte.
A tengerentúlon Joe Biden inflációcsökkentő programja óriási összegeket különített el az ipar támogatására, amire válaszul Emmanuel Macron francia államfő és a német kormány is megalkotta a maga programját. Ugyanúgy a sorba illeszthető a magyar kormány által február elsejével útjára indított 700 milliárd forintos Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram.
Egy ekkora beruházásnak a multiplikátor hatása is erős lehet
Mindezen felül arról a multiplikátor vagy sokszorozó hatásról sem szabad megfeledkezni, hogy a 3000 milliárd forint értékű CATL-beruházásnak a szolgáltatószektor is az egyik haszonélvezője lehet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaság érdeklődésére ezzel kapcsolatban rámutatott: a fő kérdés az, hogy mennyire tud integrálódni a helyi gazdaság szövetébe a kiépülő kapacitás, azaz tudnak-e további beszállítók is bekapcsolódni a termelésbe, illetve mekkora hozzáadott érték jön létre. Szerinte minél nagyobb részben támaszkodik hazai tényezőkre egy ilyen beruházás, annál nagyobb a multiplikátor hatás is.
Korábban mi is írtunk róla, hogy a gyár hozzáadott értéke a jelek szerint egyáltalán nem lesz alacsony. Bár az is igaz, hogy még a jövő zenéje, mennyire lesz magas az importhányad, azaz mennyire ágyazódik be az új gyár a magyar gazdaságba.
