A vártnál jobban alkalmazkodott a magyar gazdaság a rendkívüli körülményekhez. Bebizonyosodott, hogy kifejezetten rugalmasak tudnak lenni a hazai háztartások és a vállalatok – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint amikor elindult a háború, sokkal borúsabbak voltak a kilátások, ma viszont már nem igazán érdekli a piacokat, és a befektetőket sem riasztotta el a szomszédban dúló háború.
Rendben van a gazdaság
– jelentette ki az elemző, hozzátéve, hogy még úgy is igaz ez, hogy tavaly nem kerültük el a technikai recessziót, és az európai gazdaságnak is voltak nehezebb időszakai. Összességében úgy látja, jól reagáltak a piaci szereplők a kihívásokra, amiből volt bőven.
Tavaly olyan extrém körülmények voltak, amelyekre normál esetben nem lehet felkészülni, előzetesen senki nem számíthatott arra, hogy a holland tőzsdén 350 euróig emelkedik a gáz ára. Korábban mi is írtunk róla, hogy az energiaárak felpattanása gyakorlatilag minden bajunk forrása, kezdve az elszálló inflációtól a forint gyengülésén át az egekben járó kamatokig. A rezsicsökkentés kényszerű átalakítására sem véletlenül vállalkozott tavaly nyáron a kormány,
amelyre szerencsére viszonylag jól reagáltak a hazai háztartások, elindítva egy napelemtelepítési boomot az országban, miközben érdemben visszafogták a energiafogyasztásukat.
Mindez ugyanakkor az inflációban is nyomott hagyott, hiába várták tavaly tavasszal az elemzők és a kormány is a mérséklődést, májusban a 10, szeptemberben pedig a 20 százalékos határt is átlépte, ami aztán a belső fogyasztást is hazavágta.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Világgazdaságnak elmondta, hogy komoly károkat szenvedett el a magyar gazdaság az elmúlt egy évben. Idén a becslésük szerint 3674 milliárd forintos kiesést okoz a GDP-ben, de a tavalyi 4,6 százalékos növekedés is szerinte bőven meghaladta volna az 5 százalékot, ha nincs a háború. Mindenesetre a szakember szerint a gazdaság ellenálló képességét mutatja, hogy a foglalkoztatás továbbra is rendkívül magasan van, és a vállalati beruházások terén sem látni visszaesést.
Korábban minden elemző 4 százalék körüli növekedést várt 2023-ra, ám ettől ma messze vagyunk, az ING Bank szakértője szerint a monetáris és fiskális szigorítás is csak most fejti ki hatását, ami jelentősen visszaveti a kibocsátást.
Nem ördögtől való elképzelés, hogy 2023-ban 1-1,5 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság, ám ehhez a mostaninál sokkal lazább költségvetésre lenne szükséges, ami nem szerencsés, vagy egy kedvező külső környezet – inkább ez utóbbi tűnik reálisnak
– utalt a kormány növekedési várakozásáról az elemző, majd rámutatott, Kínában növekedésfókuszú a gazdaságpolitika, miközben az amerikai és európai gazdaság is ellenállóbbnak tűnik, mint arra előzetesen számítani lehetett.
Az már izgalmasabb kérdés az elemző szerint, hogy ha túl leszünk az inflációs sokkon 2023 végén, 2024 elején, akkor milyen inflációs pálya várható. „Örülünk annak, hogy nagyon ellenálló a de ez egy kétélű fegyver, ha továbbra is feszes marad, akkor a bérnövekedés és a belső inflációs nyomás is magasabb lesz a magyar gazdaságban” – mondta, hozzátéve, hogy továbbra sem dőlhet hátra a jegybank, a tartós elleni küzdelem csak most kezdődik.
