Az energiaárak emelkedése érzékenyen érinti a nagyvállalatokat, de a működésüket nem veszélyezteti – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési indexének tavalyi utolsó negyedéves méréséből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra.
A kutatás a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgálta, és az eredmények szerint
a nagyvállalatok csaknem felét, 48 százalékát hátrányosan érinti az energiaárak emelkedése, de csak 4 százalékuknál veszélyezteti a cég működését.
A felmérés szerint minél nagyobb egy cég árbevétele, annál inkább hátráltatják a magasabb árak. A 2–3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok 39 százalékát, a 4–9,9 milliárd forint közötti árbevételű cégek 68 százalékát, a 10 milliárd forint feletti árbevételű nagyvállalatoknak pedig már 75 százalékát érintik hátrányosan az energiaárak.
Leginkább az ipari, építőipari cégek működését befolyásolja a drágulás a szektorok közül, míg területileg a kelet-magyarországi cégek számára okoznak problémát különösen nagy arányban az energiaárak.
A nagyvállalatok többféle módon is igyekeznek csökkenteni energiaköltségeiket, ezek közül a téli időszakban a fűtés korlátozása bizonyult a legnépszerűbbnek,
amivel a cégek 61 százaléka élt, míg a világításból a vállalatok 48 százaléka vett vissza. Minden harmadik vállalat fejlesztéssel próbál lefaragni a rezsiköltségekből, korszerűsítik az energetikai rendszereket, berendezéseket.
Ugyanakkor a korszerűsítés nem csak kényszermegoldás a cégek részéről. A fejlesztésben gondolkodó vállalatok 21 százaléka már az energiaárak megugrása előtt döntött erről, míg a cégek 13 százaléka kezdte el a korszerűsítést kifejezetten az energiaárak növekedése miatt. Minél
alacsonyabb a cég éves árbevétele, annál valószínűbb, hogy a rezsiköltségek csökkentése vezérli a korszerűsítést.
Elsősorban az ipari, építőipari és a kelet-magyarországi cégek korszerűsítenek környezetvédelmi okokból, míg a kimondottan a rezsiköltségek növekedése miatti fejlesztésben nincs markáns különbség sem a szektorok, sem pedig a földrajzi elhelyezkedés tekintetében.
A kutatás 200, nem állami tulajdonú, 2 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű cég döntéshozójának megkérdezésével történt tavaly november 14. és december 5. között.
