Mit kell tudnunk a Magyar Fintech Szövetségről?
Három éve, 2020-ban alapították, és az alapítók között volt az MKB Inkubátor Kft., másképpen az MKB Fintechlab is. Idővel azt vették észre az elnökségi tagok, hogy szinte mindegyikük startupalapító, azaz építi a saját cégét, járja a külföldi piacokat és nagyon elfoglalt, eközben nincs olyan elnökjelölt, aki fel tudná vállalni, hogy sok energiát beletegyen a szövetség építgetésébe. Engem többen megkerestek, hogy nem akarnám-e elvállalni. Hiszen itt az MKB Fintechlab, és hiába a bankcsoport alkalmaz, nem klasszikus banki hátterem van, nem is a saját fintechcégemet viszem, mégis értem mind a két világot. Jó tolmács is tudok lenni, és képviselhetem a víziót vagy mottót, amit el is mondok mindenhol: a bankok és a fintechvállalatok nem versenytársai egymásnak, inkább fogjanak össze! Nincs túl sok magyar fintechcég – habár az is jó kérdés, hogy mi is az a fintech…
Fotó: Magyar Fintech Szövetség
Mi a saját definíciója?
Pénzügyi területen lévő technológiai vállalatot tartunk fintechnek, és ezzel szándékosan tágra nyitom a kaput. E cégek hasonló problémákkal küzdenek, ezért van értelme őket egy kalap alá venni és együtt képviselni az érdekeiket.
Szinte mindegyikük B2B, az első ügyfeleik között pedig a magyar pénzügyi szektor nagyvállalatai találhatók. Eközben a hazai bankoknál van digitalizációs és innovációs kényszer is, ám ha jó fintechpartnereik vannak, gyorsabban tudnak jó szolgáltatásokat nyújtani. A szereplők egymásra vannak utalva, érdekeltek, hogy együttműködjenek. Én ezt képviselem.
A kapuzáró bankoknak annyi
A befogadó hozzáállásával nincs egyedül? Ha az ember bankokkal, illetve fintechcégekkel beszélget, általában a másikat szidják.
Ez így van. Mindenkinek más a nézőpontja. Az MNB-sek például nagyon jókat gondolnak és kiváló a nemzetközi kapcsolatrendszerük is, ám szabályozók, ezért más a nézőpontjuk, mint például a Revolutnak, amely a startup-kategóriát rég kinőtte, és meggyőződésem, hogy pár éven belül ugyanolyan univerzális nagybank lesz, csak más stratégiával éri el a pozíciót.
Fotó: Karolis Kavolelis
Ha már itt tartunk, nem az lesz ennek a folyamatnak a vége, hogy a hagyományos bankok is megcsinálják, amit a Revolut és társai, utóbbiak pedig kénytelenek lesznek betagozódni?
Ez az egyik, nagyon is elképzelhető forgatókönyv. A végén rengeteg pénzügyi szolgáltatás lesz, ám hogy ezt a bank oldja meg egy techcéggel a háttérben, vagy egy techcég egy bankkal együttműködve, az a felhasználó szempontjából mindegy. Egy dolog nem lesz biztosan, hogy egy bank úgy maradjon meghatározó piaci szereplő, hogy bezárja a kapuit, nem épít maga körül ökoszisztémát, és minden termékfejlesztése két-három évbe telik… Az a bank, amely így gondolkodik, és nem tud váltani, annak annyi. Aki kollaboratív, van innovációs stratégiája és folyamatai, be tudja építeni a fintechmegoldásokat, az működőképes lesz.
Itthon kevesebb a robot a Mercedes-gyárban
Mivel kezdte az elnöki tevékenységét?
A tagság átalakításával. Az első évben a tagság 32-ről ötven-hatvanasra növelése reális cél, és minél több a látható tagunk, annál nagyobb a nyomatékunk. Egyébként nagyon érdekes annak a számítása, hogy a tagjaink mennyivel járulnak hozzá a GDP-hez: szűken mérve még nem sokkal, de ha azt vizsgáljuk, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások és technológia révén mennyivel növekszik a az már nagyon nagy szám.
Mi következik ezután?
Az első, hogy a belső folyamataink beinduljanak, működjenek, aztán következik a saját riportunk, a legfontosabb hosszú távú cél pedig az edukáció. Ha a Mercedesnél azt mesélték, hogy a németországi gyár sokkal robotizáltabb, mint a magyar, képzelhetjük, mi a helyzet a hazai kkv-knál… Kint nyilván sokkal drágább a munka, a hazai bérek alacsonyabbak, ugyanakkor
itthon sokan nem is tudják, miként lehetne automatizálni, ezáltal termelékenyebbé válni, mert nincs meg a digitalizációs érettség és tudás.
Ha mi képesek vagyunk közvetíteni, milyen fintechmegoldásokkal lehetne növelni a konverziót és csökkenteni a költségeket, akkor már nagyon sokat adtunk.
Ez kétéves program lenne csupán?
Most ennyire koncentrálok, mert két évre választottak meg. Amikor lejár a mandátum, megnézzük, sikerült-e elérni a célokat, illetve hogy van-e olyan jelölt, aki rá tudná szánni az időt. Ha lesz alkalmas, szívesen átadom a helyem, ha nincs, és további építkezésre lesz szükség, akkor a mai fejemmel azt mondom, szívesen folytatom, mert nagyon élvezem!
A szabályozó hatóságokkal milyen a viszonyuk?
Az MNB-vel remek, és van a fintechjelentésük, amivel semmiképp sem akarunk konkurálni, mert remekül megcsinálják – mi kiegészíteni szeretnénk. A személyesen megélt sztorik, hogy egy szabályozás a gyakorlatban, a mindennapi üzletmenetben hogy működik és mit okoz, erről a mi tagjaink tudnak beszámolni, és az MNB-vel, illetve a minisztériummal együtt dolgozva le tudjuk fordítani jogi nyelvre és szabályozásra.
Akárki lehet vlogger és résztulajdonos is
Egy az MNB-t és a Revolut-féle vállalatokat is érintő témáról nem ejtettünk még szót, a blokklánc-technológiáról: erről mit gondol?
Azt, hogy nagyon fontos technológia, amely húsz év alatt transzformálja a bankok működését. Ha ma megkérdezünk banki szakembereket, hogy a saját területükön miként tudják használni, tízből kilenc azt fogja válaszolni, hogy nagyon érdekes a ám fogalma sincs. A vicces az egészben, hogy ami a legnagyobb fókuszt kapja, a kriptokereskedelem, az innovációs szempontból a legkevésbé érdekes, csak beugró ebbe a világba, mivel kettő-négy éven belül úgyis mindenki fogja kínálni ezt a lehetőséget az ügyfeleinek. A mögötte álló technológia, a blokklánc az igazán fontos, mert hosszú távon a letétkezelés, a befektetési szolgáltatások, a crossborder utalások vagy a lízing területén is forradalmat fog hozni. Ám nekem a legizgalmasabb jelenség a web3 és az ott most formálódó fizetési infrastruktúra.
Fotó: GettyImages
Azt milyennek jósolja?
Ha ma elkezdesz blogolni-vlogolni, akármennyire jól csinálod, nem te, hanem a platform, a YouTube, a Facebook fog megélni belőle. A top egy százalékhoz megy a tartalomgyártás jövedelmének több mint 90 százaléka, illetve a platformszolgáltatóknak – nagy vonalakban ez ma az online média üzleti modellje. Sok értékes tartalom azért nem születik meg, mert nem éri meg csinálni. Ez erősen hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom mintha elvesztette volna azt a képességét, hogy finom árnyalatokban gondolkozzon komplex kérdésekről, hiszen a nagy olvasottságú tartalmak egyszerűen nem ezt mozdítják elő.
Ha a web3-ban átalakul a fizetés, és a népszerű bloggered tokenizálja a tartalmát, te résztulajdonossá válhatsz, ő pedig kisebb olvasottságból is meg tud majd élni. És mit fogsz kapni? Például ethereumot.
Ezek a folyamatok már elindultak, három-öt év, és lesz egy új digitális fizetési ökoszisztéma, még három-öt év, és természetes lesz, hogy a digitális térben blokkláncalapú digitális fizetőeszközeink lesznek, amik smart contractok alapján áramlanak a szereplők között. A kérdés, hogyan váltod át fiatpénzzé, és hogy ezzel a jelenséggel a bankok mit kezdenek. Ez lesz az igazi metaverzum, nem Zuckerberg találmánya.
| Szándékosan alacsony a tagdíj A szövetség elnökének a munkáját elnökségi tagként Kiss Sándor, a Barion alapító-vezérigazgatója segíti, később pedig dr. Urbán Viktor főtitkárként csatlakozik a szervezet irányításához. Az új vezetőség nyomban átalakította a tagsági rendszert, a startupoknak immár 50 ezer forint helyett 20 ezer lett a tagdíja. „Ez szándékosan alacsony, hogy az állandó cash flow problémákkal küzdő induló cégeknek ne okozzon problémát, hogy a kamarai tagdíj után a Fintech Szövetséghez is befizessék a beugrót…” – mondta Ács Zoltán elnök. „Az öt évnél idősebb cégeknek – ahová már tartozhat milliárdos árbevételű vállalat is – ugyanez a tagdíj 80 ezer forint. Az ökoszisztéma-szervezőktől többet kérünk, 300 ezret és több befektetett munkát. Rajtuk kívül vannak pártoló tagok, például a bankok vagy a nagy technológiai cégek, amelyeknek nincs szavazati joga, ám találkozhatnak a startupjainkkal, illetve velünk együtt fejleszthetik az ökoszisztémát, ami nekik is érdekük.” |
