További drágulás jön: áremelésre készül a magyar cégek többsége
Egy kutatás keretében 351 Magyarországon működő, legalább 20 főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdezte meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet az idei évre vonatkozó várakozásaikról. A felmérést 2023 januárjában készítették. A cégek majdnem háromnegyede jelezte, hogy áremelésre kényszerül az idén. Ez az arány 2022-ben is hasonlóan alakult.
A feldolgozóipari cégek közül emelnek árat a legtöbben (78 százalékuk), miközben a legkevesebb áremelést tervező vállalkozás az építőiparban van, de az arány itt is 65 százalék.
A 2023-ban áremelést tervező vállalkozások több mint harmada 6–10 százalékos, valamivel több mint negyede 11–15 százalékos, ötöde pedig 1–5 százalékos emeléssel számol.
Az áremelést tervező cégek 12 százaléka 16–20 százalékos, 5 százaléka pedig 20 százalékot is meghaladó mértékű áremeléssel számol. Az áremelést tervező cégek 93 százaléka már 2023 első negyedévében emelni fogja az árait. Korábban tervezik végrehajtani az áremelésüket a nagyobb cégek, valamint a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalatok, míg a kisebb vállalkozások és az építőipari cégek időben későbbre tolják áraik emelését.
A vállalkozások túlnyomó többsége az energia- és a munkaerőköltségek mellett az alapanyag- és anyagárak növekedésével magyarázta a döntését.
Újabb módszert vet be a kormány az infláció csökkentéséreA fogyasztói tudatosságot is segíti az árak összehasonlíthatósága. |
Áremelés lesz, de nyereség már kevésbé
A cégvezetők tizede nem vár nyereséget 2023-ban. További negyedük a 2022. évi nyereséghez viszonyítva jelentős vagy kisebb mértékű visszaesésre számít, csaknem négytizedük nem számít változásra, míg több mint negyedük valamilyen mértékű növekedést vár. A legalább 250 főt foglalkoztató cégek körében a legmagasabb az idei évben nyereségre nem számítók aránya (12 százalék). Esetükben az látszik, hogy kevésbé a nyereség csökkenésére, sokkal inkább az előző évben elért nyereségszint megmaradására számítanak. Az építőipari (15 százalék) és a feldolgozóipari cégek (14 százalék) esetében a legmagasabb a nyereségre egyáltalán nem számítók aránya. A kereskedelmi cégek esetében a többi ágazathoz képest kiemelkedő a nyereség csökkenését várók aránya (43), a gazdasági szolgáltatást végző vállalatok körében pedig a nyereség növekedését várók aránya (39 százalék).
