Az egész gazdaságot sújtotta az előző hónapokban az amelynek a hatásait jó ideje nyögik a gazdasági szereplők, ennek ellenére a fizetésemelések terén alig látni visszaesést: 2023 januárjában a 19 nemzetgazdasági szektorból 18-ban haladta meg a 10 százalékot a bérnövekedés, kettőben pedig a 20 százalékosat is átlépte, ami a rekordinflációtól még mindig jócskán elmarad, de legalább erőteljes bérdinamikára vall.
Az év elején mért 16,1 százalékos ütem után az idén is jó eséllyel a 15–18 százalékos sávban alakulhat a fizetések növekedése.
A legközelebb az inflációhoz januárban az elhanyagolható gazdasági súlyú és foglalkoztatotti létszámú bányászati szektor járt, ahol 21,2 százalékkal, 554 ezer forintra nőtt a bruttó bér, meghaladva az 528 ezer forintos nemzetgazdasági átlagot.
A második legnagyobb növekedést meglepő módon az energiaválság által leginkább sújtott feldolgozóiparban mérték. Ott szintén elérte a 20 százalékot a keresetek emelkedése, ez viszont sokkal több munkavállalót érint. Magyarországon az ipar különböző területein ugyanis majd egymillióan dolgoznak. Jelenleg ez a hatodik legjobban fizetett terület a gazdaságban, 561 ezer forintos bruttóval.
A fizetési rangsorban ugyanakkor továbbra sincs változás:
- a legjobban az információ-kommunikáció ágazatban lehet keresni, ahol 867 ezer forint az átlagos bruttó bér,
- ezt követi a pénzügy-szolgáltatás 865 ezerrel,
- majd kissé leszakadva az energiaipar 711 ezres átlagos keresettel.
Ha ilyen ütemben nőnek a fizetések az első kettő szektorban, akkor hamarosan az egymilliós határt is átléphetik. Tavaly decemberben – ha egy hónapra is –, de ez már összejött, hála az év végi bónuszoknak.
Abban sincs változás, hogy a lista végén még mindig a szálláshely-szolgáltatás és a mezőgazdaság áll, 349 ezer és 395 ezer forint átlagos bruttó fizetéssel.
Ennél fontosabb, hogy végre mikor nőnek a reálbérek. Az elemzők úgy vélik, erre legkorábban augusztus-szeptember tájékán kerülhet sor, amennyiben az csökkenése a vártnak megfelelően alakul. Ezzel együtt kérdéses, hogy éves átlagban mit látunk, sikerül-e megismételni a tavalyi reálbér-növekedést, ami a környező országoknak sem sikerült, szemben hazánkkal. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy hiába a robusztus fizetésemelkedés, a vállalatoknak meg se kottyan kifizetni a magasabb béreket, legalábbis azok alapján, hogy még így is degeszre keresték magukat.