Egy hónapból még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy megtörtént az inflációs fordulat, ugyanakkor a boltokból érkező hírek és az energiaárak csökkenése egyaránt azt sugallja, hogy túl lehetünk a drágulás csúcsán, és a következő hónapokban mérséklődhet az – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője annak kapcsán, hogy múlt hónapban a Központi Statisztikai Hivatal 25,4 százalékos fogyasztói áremelkedést mért a januári 25,7 százalékos ütem után. Ezzel jó eséllyel megindulhatott a normalizálódás, ami a februári „vajháború” kirobbanása óta megfigyelhető. Az elmúlt hetekben sorra jelentették be a legnagyobb hazai áruházláncok, hogy csökkentik az áraikat, ami Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint is egyértelmű jele annak, hogy jó úton haladunk az infláció letörésében.
A szakember szerint júniusig biztosan marad a 20 százalékos inflációs ütem, majd szeptemberben kerülhet 15 százalék alá.
Mivel az idei átlagos bérnövekedési ütem az elemző várakozása szerint 15-18 százalék között alakulhat, a reálbérek valamikor a nyár végén, augusztus– szeptember környékén fordulhatnak át pozitív tartományba.
Ha így lesz, ez azt is jelenti, hogy egy évig eltarthat a reálbérek csökkenése, ugyanis tavaly augusztusig tudták tartani a lépést a keresetek az egyre gyorsuló inflációval, amely szeptemberben át is lépte a 20 százalékos határt. Ennek ellenére éves átlagban még így is 2,6 százalékkal nőtt a hazai fizetések értéke 2022-ben, ami viszont nem mondható el a környező országokról.
Németh Dávid szerint ha az energiaárak a következő négy-öt hónapban is alacsonyak tudnak maradni, és nem kell attól tartani, hogy később, a téli időszakban elszállnának a költségek, akkor el tudja képzelni, hogy a nyár végén, az ősszel ismét bővülni tud a hazai fogyasztás, bár éves viszonylatban inkább a stagnálás vagy az enyhe csökkenés lesz a jellemző.
A szakember rámutatott, hogy a nemzetközi környezet nem valami kedvező, Amerikában lassult a dezinflációs folyamat, miután a maginfláció beragadt, és a bankcsődök szintén aggodalomra adnak okot.
Ráadásul az, hogy Nyugat-Európában és Amerikában nem kerültek recesszióba a gazdaságok, mind arra utalnak az elemző szerint, hogy nem lesz zuhanás az inflációban, ami a magas kamatkörnyezet miatt a jövő évi növekedési kilátásokat rontja.
Magyarországon év végére 10 százalék alá esik az infláció, ezt mi sokkal régebb óta mondjuk, mint hogy a kormány bevállalta volna
– mondta a K&H elemzője, aki szerint a fő kérdés inkább az, hogy utána mi lesz, azaz az 5-8 százalékos inflációs tartományból le tud-e menni 3 százalék környékére, vagy sem. Ahhoz ugyanis, hogy visszajöjjenek az 5 százalék körüli kamatok, az inflációnak is le kellene mennie 3–4 százalék közé stabilan. Itt még vannak kérdőjelek – mutatott rá Németh Dávid.
