A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy noha három jó hírrel is tud szolgálni Magyarország számára, előre borítékolható, hogy látogatása milyen reakciókat fog kiváltani a nemzetközi liberális fősodor és a hazai ellenzék részéről.

Szijjártó Péter
Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Azonban mindaddig, amíg az energiaellátás ügye fizikai kérdés, és nem politikai vagy ideológiai tetszés vagy nemtetszés kérdése, addig tetszik, nem tetszik, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében

– közölte Szijjártó Péter. Aláhúzta, hogy az átvészelt tél után „Európában nagy mellénnyel szokás mostanában járni”, azonban a Nemzetközi Energiaügynökség nemrég kiadta „vészjósló” jelentését, amely szerint az igazán nagy nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság.

Egyrészt semmi garancia nincs rá, hogy a következő tél is ennyire enyhe lesz, másrészt a kínai gazdaság energiaigénye jelentősen nő a koronavírus-járványt követő újranyitás nyomán, harmadrészt pedig még nem épültek ki a szükséges LNG-kapacitások a kontinensen

– sorolta a tárcavezető.

Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát, és első pontként üdvözölte, hogy megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is.

Magyarország földgázellátásának körülbelül 80-85 százaléka származik közvetlenül Oroszországból, ezért ennek a szállításnak a folyamatossága, zavartalansága alapvetően, kritikusan fontos számunkra

– jelentette ki.

Kiemelt hír lett Moszkvában Szijjártó Péter érkezése

A magyar külügyminiszter a kormányfőhelyettessel és a Roszatom vezetőjével tárgyal az orosz fővárosban.

A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. „Persze a mai energiaárak, hála a jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni” – mondta.

Utolsó pontként közölte, hogy Oroszország afelől is biztosította, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani.

A miniszter kiemelte, hogy 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság nevű vezetéken keresztül érkezett. Ennek kapcsán tájékoztatása szerint fontos megállapodást kötöttek arról, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán–magyar határon adja át a kőolajat a Molnak.

Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni

– mondta a tárcavezető. Tudatta, hogy az ukrajnai tranzit folyamatos fenntartása érdekében a Mol közvetlenül fogja rendezni a tranzitdíjat az ukrán vezetékhálózat üzemeltetőjével.

Amennyiben továbbra is az orosz vállalat rendezné a tranzitdíjat az ukrán vállalattal, az a jelenlegi helyzetben elég komoly bizonytalanságot szülhetne

– vélekedett a miniszter.  

Megállapodás született a paksi kivitelezési és finanszírozási szerződés módosításáról

Megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon az atomerőmű-beruházás folytatása és mielőbbi átadása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában. Ezt egyébként a Világgazdaság már februárban megírta. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború és az arra adott válaszok nem könnyítették meg a paksi bővítés előrehaladását. „Bár eddig sikerült elérnünk, hogy a nukleáris ipar, az atomenergia nem esik szankciós intézkedések alá, de jól láthatóan sok esetben politikai eszközökkel és jogtalan döntésekkel próbálják gátolni Európa-szerte Magyarország és Oroszország sikeres nukleáris együttműködését” – mondta Szijjártó, kiemelve, a paksi beruházásról szóló szerződések most már több mint kilenc éve köttettek. Szerinte a háborútól és a szankcióktól függetlenül is változott annyit az élet, a műszaki és technológiai helyzet, hogy ezekhez a szerződéses keretekhez hozzá kell nyúlni annak érdekében, hogy ezt a beruházást végre lehessen hajtani. Ezzel kapcsolatban azt is bejelentette, hogy a feleknek sikerült megállapodniuk a kivitelezési és a finanszírozási szerződés módosításának mikéntjéről is, ennek nyomán pedig az utolsó szövegezési feladatokat végzik már a jogászok. „Amennyiben ezzel megvannak, jóváhagyásra azonnal benyújtjuk ezeket a szerződésmódosításokat Brüsszelben az Európai Bizottság számára” - tájékoztatott. A miniszter ezt követően jó hírnek nevezte, hogy végeztek az úgynevezett résfal-monitoring tesztekkel, és ezek eredményeit benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalhoz bírálatra, illetve átadták a paksi erőmű vezetése számára tanulmányozásra. Végezetül arról is beszélt, hogy tudomásul kell venni, a magyar energiaellátás biztonságához az Oroszországgal való együttműködésre szükség van, és ma a végrehajtott tárgyalásokon mindazokat a megállapodásokat meg tudták kötni, amelyek a következő időszakra továbbra is biztonságba helyezik, biztonságban tartják Magyarország energiaellátását. 

Paks II: megint módosíthatják a szerződést

A Paks II.-beruházás mellett a Roszatom törökországi projektjéhez szükséges német exportengedély is késik, de Pakson a egy újabb hazai engedélyre is várnak a következő munkaszakasz elindításához. Nyitott lehet egyelőre a cementbeszerzés kérdése, továbbá ismét terítéken van a kivitelezői és a finanszírozási szerződés módosítása – tudta meg a Világgazdaság. Azonban a magyar és az orosz fél – minden ettől eltérő közlés ellenére – továbbra is a 2030-as üzemkezdést tartja irányadónak.