A startupok jellemzően akkor virágzanak, amikor a világpiacon is pénzbőség van. A jelenlegi instabil piaci környezet mennyire befolyásolja ezt a területet?
Az instabilitás erre a területre is kihat, mostanában mégis sok magyar startup sikere vált ismertté. Ez megmozdítja a magántőkét, ami pótolni tudja az esetlegesen kieső állami támogatásokat. Ugyanakkor az agrárinnovációs területnek nem az ma a legnagyobb problémája, hogy nem áll rendelkezésre elég tőke, hanem az, hogy nincs elég projekt. Ebbe még rengeteg munkát kell tennünk, ezért is van létjogosultsága a programjainknak.
Vagyis a kockázati tőkealapok érdeklődése és a startupokba való beszállási hajlandóság is fennáll?
Igen. Például a következő befektetői találkozónkra hat kockázati tőkalap is jelentkezett, akik érdeklődnek agrárinnovációs befektetések iránt. Ettől függetlenül az agrárstartupokba fektetett tőke mennyisége még mindig alacsonyabb, mint a többi iparágban, de igaz ez a világ más országaiban is, ugyanakkor egyértelműen látszik a fejlődés, az arány évről évre javul. A mindenkit érintő gazdasági és környezeti problémák felértékelték az önellátottság tényét, aminek az alapja a stabil, fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar. Lehet, hogy egy beszélő jógaszőnyeg ma több figyelmet kap a médiában, mint egy digitális növényvédelmi rendszer, de egyre többen érzik, hogy a hosszú távú hasznosulás az utóbbi irányába mutat.
Érdemes lenne rendet tenni a fejekben, mert ez a három fogalom, startup, innováció, precíziós gazdaság eléggé összemosódik, ami nem lehet véletlen, hiszen azért van összefüggés is. Hogyan kötődnek ezek egymáshoz például a NAK TechLab esetében?
A precíziós mezőgazdaság egy rendszer, amely a ma elérhető legmodernebb gépeket és eszközöket foglalja magában, amelyeket egy gazdálkodó használhat a munkája során. Az innováció a megújításról szól, a lényege, hogy egy jobb vagy egy teljesen új szolgáltatás vagy termék szülessen, amely jobban igazodik a kor elvárásaihoz. A startup ennél több magyarázatot igényel, mivel nem túl egzakt fogalom, és elég sok sztereotípia él az emberek fejében vele kapcsolatban. A startup nem csak pár unatkozó egyetemista lehet, aki applikációt fejleszt a kollégiumban éjszakánként. A startupok azok az újító szereplők, akik a gyors reagálóképességüknek és agilitásuknak köszönhetően tudnak a kihívásokra megoldást szállítani, ezért hívhatjuk őket innovátoroknak is.
Ma a mezőgazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket nem tudunk teljes mértékben kezelni a rendelkezésre álló eszközökkel, ebből fakadóan új megoldásokra van szükség.
Ebben kiemelt szerepük lehet az innovátoroknak, nekünk pedig fel kell kutatnunk ezeket a szereplőket, mindennemű támogatást meg kell adnunk a munkájukhoz, és utána a kész megoldásukat minél előbb be kell mutatni a gazdálkodóknak, hogy a pozitív hatás a reálgazdaságban is jelentkezzen. Ezért is segítjük elő a projektek valós környezetben való kipróbálását, a tesztelést. Ilyenkor agrárnagyvállalatokkal kötjük össze a projektgazdákat. Amikor pedig előállt egy kész termék, igyekszünk eljuttatni a legtöbb gazdálkodóhoz, és itt kanyarodhatunk vissza a precíziós gazdálkodáshoz, mert ezt a terméket már beilleszthetik meglévő termelési eszközeik közé.
Hol lép be ebbe a folyamatba a NAK TechLab?
Inkubátorprogramunk a kihívások feltérképezésétől a megoldások széles körű bemutatásáig aktívan részt vesz a folyamatban. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy agrárszakértőkkel és a legnagyobb agrárpiaci szereplőkkel meghatározzuk az ágazatot érintő legégetőbb kihívásokat. Ezek megoldására startupokat toborzunk, majd három hónapos aktív facilitálás mellett termékfejlesztőkkel, piaci szereplőkkel és szakmai mentorokkal közösen támogatjuk a projekt kikristályosodását és mihamarabbi piacra jutását. Sok múlik a kezdeteken, azaz nagyon fontos az iparágat az innovátorok látókörébe helyeznünk, és az is, hogy biztos belépési pontot adjunk egy-egy fiatal mérnöknek, közgazdásznak vagy akár matematikusnak.
Normális esetben a versenypiacon a startupokat maguk a kockázati tőkebefektetők keresik meg, mert látnak bennük jelentős növekedési lehetőséget. Miért tartja fontosnak a kamara, hogy jelen legyen ebben a piaci szegmensben?
Figyelembe kell venni, hogy a befektetők számára kiemelten fontos az időtényező. Ahhoz, hogy egy mezőgazdasági innováció értéke reálisan ismertethető legyen, az agtech startupnak „tereppróbát” kell végeznie, valós körülmények között. Nem mellékes, hogy a legtöbb növény esetében a termesztési ciklus évente egyszer esedékes, a növények kifejlődése pedig akár három-négy hónapig is eltarthat. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a próbára megfelelő „tereppel” rendelkező partnerek alapvetően csak kis arányban biztosítanak kísérletezési lehetőséget, hiszen számukra üzletileg fontos árualapról van szó.
Az ágazat érdeke, hogy a rendelkezésre álló befektetési tortából minél nagyobb szelet jusson az agráriumnak, ezáltal minél több versenyképességet növelő megoldás szülessen és terjedjen el a gazdálkodók körében.
Rendszerszinten kezelnünk kell a szereplők gyors egymásra találását, kommunikációját és akár az agrárgazdaság jelentőségének bemutatását is. Ezt a folyamatot támogatja a már korábban említett befektetői meetup programsorozatunk.
Tapasztalata szerint más iparágakban az ilyen tevékenység mennyire gyorsította fel az innovációt és annak megjelenését a piacon?
Mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy például a telekommunikáció vagy a pénzügy területén milyen rohamos fejlődés ment végbe. Ingyen hívunk bárkit bármikor, és egy másodperc alatt fizetjük ki a telefonunkkal akár egy autó árát. Ez annak köszönhető, hogy az említett szektorokban nagyon erős innovációs ökoszisztéma épült ki. Nyilván ebben segítség volt, hogy ezekben az esetekben a fejlesztőknek könnyebb volt a dolguk, mert a hétköznapjaikban tapasztalhatták az esetleges hiányosságokat. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a fejlesztők nem látják ilyen közelről ezeket a folyamatokat, nem tapasztalhatják meg, hogy hol és milyen formában kellene belenyúlni a rendszerbe. Mi éppen ebben próbálunk a startupoknak segíteni, abban bízva, hogy az agráriumban is erős növekedés fog bekövetkezni.
És hol lép be a kamara által felépített inkubációs rendszerbe például a piaci, nagyvállalati kör?
A kamara koordinátorszerepét alapvetően a nála felgyülemlett agrárszakmai információk határozzák meg. Ebből kifolyólag tudunk olyan kihívásokat meghatározni – agrárnagyvállalatokkal közösen –, amelyeket tagjaink megoldandó problémaként élnek meg. Ezt a szakmai információt „lefordítjuk” a startupok nyelvére, általuk befogadható kihívást fogalmazunk meg, és azt meghirdetjük. A beérkező jelentkezőket megszűrjük, és utána összekötjük a nagyvállalatokkal.
Ebben a nagyvállalati programunkban többek között rész vesz az Axial, a CLAAS, a Bonafarm, a KITE. Az egyes vállalatokkal már csak azok a startupok ülnek le, amelyek a jelzett kihívásokra szolgáltatnak valamilyen új megoldást.
A következő három hónapban aktív munka folyik, amelyben minden fél hozzáadja a szakértőit és a tudását. A bevont piaci szereplők garantálják, hogy a programunk piacfókuszú, a tagságunkat érdemben érintő szolgáltatások lesznek kidolgozva. Ez egy jó érdekházasság a nagyvállalatokkal, ők szeretnének a partnereiknek új és innovatív szolgáltatást biztostani, mi pedig azt szeretnénk, hogy az ő partnereik, azaz mi a tagságunk számára több lehetőség álljon rendelkezésre ahhoz, hogy leküzdje az őket érő kihívásokat.
Honlapjukon szerepel három szám, amely összefoglalja eredményeiket: több mint 70 agrárstartup, egymilliárd forintot meghaladó kockázati tőke és több mint 500 fiatal. Kifejtené ezeket az adatokat?
Az inkubátorprogramunkon kívül van egy egyetemi innovációs ötletversenyünk, amellyel a fiatalok figyelmét akarjuk felkelteni és a téma iránti nyitottságot elősegíteni, ebben vett részt már több mint ötszáz fiatal. Fontos, hogy ebbe a programba nemcsak agáregyetemről jönnek a diákok, hanem műszaki, közgazdasági és jogi területről is érkeznek. Sokuk később a mélyebb szakmai programjainkhoz is kapcsolódik annak köszönhetően, hogy rajtunk keresztül megtalálják a kaput a téma irányába. A másik programunkban a velünk együttműködő közel tíz kockázati tőkealapot hozzuk össze az általunk toborzott és szakmailag kiválogatott startupokkal, és az ilyen egyeztetések során sikerült több mint egymilliárd forintot bevonni az agrárstartupokba az elmúlt években. Az inkubációban és a befektetői találkozókon részt vevő stratupok száma pedig meghaladta már a hetvenet.
A NAK számára gazdasági szempontból is előnyt hozhat a startupokkal való foglalkozás, vagy ez nem is igazán cél?
A hasznunkat nem profitban mérjük, és nem is cél, hogy ebből bevételünk származzon. Ez a típusú innovációs ökoszisztéma-építés szükséges az ágazat számára, és kell egy olyan szereplő, amely felvállalja ezt a „felhajtó” és koordináló funkciót. Az, hogy mi az innovációs ökoszisztémában elkezdtünk építeni egy erős közösséget, amely kizárólag az agrárium problémáival foglalkozik, hosszú távon értékes versenyelőnyt jelenthet a teljes ágazatnak. Ez a kamara küldetése a programmal.
