Néhány perces vitát követően újabb több tízmilliárdos felvételét fogadta el szerdán a fővárosi közgyűlés. Ennek értelmében a Fidesz–KDNP 11 „tartózkodó”, illetve „nem” és az ellenzéki összefogás pártjainak 17 „igen” szavazata mellett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mintegy 24 milliárd forint kölcsönt vesz fel.

Fotó: Fotó: Ancsin Gábor / www.kepsz

Ezt arra fogják költeni, hogy a nyári hónapokban – egészen pontosan 2023. június és 2023. szeptember között – is finanszírozni tudják a fővárosi közösségi közlekedést, 

vagyis hogy menetrend szerint járjon a BKV.

Kiss Ambrus, az előterjesztést jegyző főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott, a városvezetés nem lát más utat, hogy megoldja ezt a pénzügyi helyzetet, csak a hitelfelvételt. Ha a fideszes frakciónak van más javaslata, mondják meg. 

Mindez azt jelenti, hogy szűk egy hónapon belül a fővárosi közgyűlés már másodjára dönt tízmilliárdos kölcsönök felvételéről. Ezek mind az úgynevezett budapesti túlélőprogram (lényegében megszorítások) részei. Április végén hosszas, mintegy kétórás vitát követően fogadták el a Karácsony Gergely által benyújtott intézkedési tervet, amelynek központi eleme az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat csaknem 16,6 milliárd forintnyi hitelt vesz fel egy banki konzorciumtól. Igaz, ehhez előzetesen még a kormány hozzájárulására is szükség van, ami egyelőre nem érkezett meg.

Mindezt megfejeli tehát a mostani, 24 milliárdos kölcsön. Ehhez nem kell a kabinet zöld lámpája, mivel ezúttal éven belüli hitelfelvétel történik. Ennek viszont megkérik az árát a bankok: csak a kamata 673 millió forint, amit a főváros túlnyomó részben úgy fedez, hogy a Budapest 150 éves születésnapjának megünneplésére szánt keretből mintegy 400 millió forintot elvesz. A fennmaradó összeget a rezsimegtakarításaiból teremti elő.

Miért van szükség az újabb fővárosi hitelre?

A főváros és a BKK között még áprilisban született meg a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra szóló közszolgáltatási keretmegállapodás. Ez a budapesti büdzsé terhére csaknem 150 milliárd forintot biztosít a közlekedésszervezőnek a közösségi közlekedés feladatainak ellátására. Csakhogy április végén létrejött egy átmeneti finanszírozásra vonatkozó intézkedés. Ezt azt mondta ki, hogy a kialakult fővárosi likviditási helyzetére való tekintettel a budapesti önkormányzatnak lehetőségében áll átütemezéssel átutalni a források esedékes részleteit. Ezért a főváros felkérte a BKK-t, hogy a likviditásának fenntartása érdekében intézkedjen átmeneti finanszírozásról. Erre megoldás tehát a banki kölcsön.

Melyik bank ad hitelt a BKK-nak?

A BKK számos pénzintézettől kért indikatív ajánlatot az összesen 24 milliárdos, több részletben igénybe vehető forgóeszköz hitelre. Végül a városvezetés a K&H Bank Zrt. által adott többváltozatú ajánlatának egyik opcióját választotta. A BKK-nak legkésőbb 2023. szeptember 18-ig kell visszafizetnie az igénybe vett hitelt és költségeit a pénzintézetnek. A kamat a következő: a naponta változó egynapi BUBOR (jelenleg éves szinten 18 százalék), plusz 1,1 százalékos kamatrés. A BKK a pénzforgalmi tervében a hitel lehívása kapcsán az szerepel, hogy

  • június 19-én 6,
  • július 17-én 7,2,
  • augusztus 18-án 6,2,
  • szeptember 4-én pedig 4,6 milliárd forintot vesz fel.

A hitel felvételéről azért döntött a májusi közgyűlés, mert a K&H ajánlata legkésőbb 2023. július 15. napjáig érvényes.

Súlyos tények: csődben Budapest, de közben a város vezetői milliárdokat szórtak ki az ablakon

Karácsony Gergelynek csak alá kellett volna írnia azt a szerződést, ami évente közel kétmilliárd forintot hozna Budapestnek, ehelyett megtiltotta a közbeszerzést. Most a főváros a rendszerválás óta soha nem látott gazdasági krízisben van, a főpolgármester pedig a túlélés érdekében megszorításokat hirdetett meg és az adófizetést is megtagadta. A döntésén viszont nem kíván változtatni.