Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett a foglalkoztatás Magyarországon, a foglalkoztatási ráta 80,2 százalékos hazánkban. A cél az, hogy 2030-ra a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjék, miközben az uniós átlag 74,5 százalék – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Államkincstár egy keddi, szakmai rendezvényén.
Az államtitkár ismertette, hogy Magyarországon mintegy 4,7 millióan dolgoznak, felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamatban lévő beruházások megvalósulásával 500 ezer új munkaerőre lesz szükség a jövőben.
Jelezte: Magyarországon most az egyik legnagyobb kihívást a munkaerőhiány okozza , egyes területeken egyre jobban jelentkeznek a munkaerőpiaci feszültségek. Növeli ezt, hogy bizonyos munkakörökben követni kell a technológiai fejlődést, a digitalizáció legújabb eredményeit, hogy a munkavállalók be tudják tölteni az állást. Utalt arra, hogy hazánkban már alig van tartaléka a munkaerőpiacnak, a 25–65 közötti korosztályban már alig van mozgósítható munkavállaló, álláskereső, ám a 25 év alattiak és a 65 felettiek között is lehet még találni tapasztalt szakembereket, akik még hajlandók munkába állni. A helyzetén a hatékonyság folyamatos növelésével lehet javítani.
Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke ismertette, hogy a napokban zárultak a vállalkozóvá válást támogató projektjeik.
A két projektre együttesen mintegy 37 milliárd forintot fizetett ki a kincstár. Ebből az álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatására 12,5 milliárd forintot juttatott a kincstár, míg a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására 24,6 milliárd forintot fizettek ki.
Lassan összejön az egész évre tervezett hiány a költségvetésbenAz egész évre tervezett hiány 79 százaléka teljesült áprilisig. |
A kifizetések nagyon jelentős hányadot képviselnek, mert az álláskeresők vállalkozóvá válásának projektje 13,29 milliárd forint keretösszegű volt, a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására pedig az eredeti projekt keretösszege 25,89 milliárd forintra rúgott. A Magyar Államkincstár összegzése szerint 425 különböző tevékenységet támogattak, ebből a legnépszerűbb foglalkozások a fodrászat és a szépségápolás, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás volt, a negyedik helyen állt a éttermi és mozgó vendéglátás.
