Jócskán megnőhet a következő években a vendégmunkások hazai alkalmazása, ám a magyar munkahelyekre nem a külföldi munkaerő, sokkal inkább az automatizáció és a robotok jelentik a legnagyobb fenyegetést – erről beszélt a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója.
Mint ismert, a kormány a tervei szerint a következő években a folyamatban lévő beruházások munkaerőigényének kielégítésére félmillió új munkavállalót szeretne bevonni, amiben elkerülhetetlen a vendégmunkások a korábbinál jóval szélesebb körű alkalmazása.
Hogy ez milyen mértékben fenyegeti a magyar munkavállalókat, és milyen mértékben játszik csupán kiegészítő szerepet, az bizonytalan. A jelenlegi feszes munkapiaci körülmények közepette aligha jelent olyan szintű fenyegetést, ami a makroszintű munkaügyi mutatókban is tükröződne
– mondta a szakember, hozzátéve, hogy a vendégmunkások alkalmazása mellett is szólnak érvek, ugyanis gyakran terhelhetőbbek, könnyebben bevállalják a túlórázást vagy a három műszakos munkarendet. Szerinte eseti jelleggel már most előfordul, hogy a munkáltatók nem törik magukat túlzottan, hogy a vendégmunkás helyett helyi munkaerőt találjanak. Ám van ennél nagyobb fenyegetés is a munkavállalókra nézve, ez pedig az ipar és a gazdaság átalakulása.
A szakember szerint az iparban lehetséges, hogy a munkaerő egy része feleslegessé válik, másik része pedig megkapja a robotokkal/kobotokkal való együttműködéshez szükséges továbbképzést. Ráadásul a mesterséges intelligencia térhódítása nyomán a korábbinál nagyobb arányban merül fel annak a lehetősége, hogy a technikai átalakulás szellemi munkaköröket is veszélybe sodor.
„Magyarország esetében az ilyen irányú átalakulást lassíthatja, hogy az egész növekedési modell a viszonylagosan olcsó és rugalmasan felhasználható munkaerőre épül – ilyen körülmények között kevésbé sürgető az átfogó, vagyis a munkaerőben mutatkozó szűk keresztmetszetek leküzdésén túlmenő automatizáció. Másfelől viszont kockázatként felvethető, hogy ha mégis sor kerül erre, akkor – egyebek mellett az oktatási rendszer problémái miatt – a magyar munkaerő jó eséllyel kisebb arányban lesz képes az új követelményekhez való alkalmazkodásra és az automatizáció nyomán esetleg megjelenő új munkapiaci lehetőségek megragadására, mint a fejlett országok munkavállalói” – fejtette ki a szakember.
Tévhit, hogy olcsó a vendégmunkások alkalmazása
A vendégmunkások alkalmazása körülbelül 30 százalékkal drágább, mint a magyaroké, ám ha nincs elég munkaerő, és hozni kell a cégnek a vállalt darabszámot határidőre a termelésben, akkor a munkadónak nincs más választása – mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HRportál álláspiaci szakértője. Hozzátette, amellett, hogy ugyanazt a bért kell fizetni nekik, vannak extra költségek a külföldi toborzással, az ügyintézéssel, az utaztatással, a magyarországi beillesztéssel, a szállással kapcsolatosan, szóval egyáltalán nem olcsó a foglalkoztatásuk.
Azt is hangsúlyozta, hogy a vendégmunkások a munkaerőhiány miatt érkeznek a magyarországi gyárakba szervezett keretek között. A parlamenthez benyújtott új törvénytervezet szerint, amely novemberben lép életbe, már csak maximum három évig dolgozhatnak nálunk, és nem kaphatnak letelepedési engedélyt sem, tehát vissza kell utazniuk a hazájukba.
Rohamosan terjednek a robotok
A Nemzetközi Robotikai Szövetség 2022 őszén publikált statisztikája szerint rohamosan terjednek a robotok a világban:
2021-ben 517 385 ipari robotot állítottak munkába a földön, ami 31 százalékos éves növekedés, a 2015–2021 közötti időszakban pedig megduplázódott a számuk, most 3,5 millió működhet.
Európában két évvel ezelőtt 84 302 installálást regisztráltak, a legtöbbet (23 777) Németországban, utána Olaszország és Franciaország következik, döntően az elektronikai és az autóiparban . A „robotsűrűség”, a 10 ezer alkalmazottra jutó berendezések száma Dél-Koreában a legtöbb, 1000 darab, Szingapúrban 670, Japánban 399, Németországban 397, a világátlag 141. Magyarországon 2020-ban ez a szám 120 volt azaz nagyjából a világátlagnak felelt meg. Abban az évben 1116 robotot telepítettek nálunk, a legtöbbet az autóiparban.
Hogy miért probléma mindez? Karácsony Zoltán szerint ha az élő erős védelmet és a security robotokat összevetjük, a robot nagyjából 20 százalékkal olcsóbb egyéves működés esetén.
