Nagy a nyomás mind a fegyverszállítások finanszírozása, mind a szankciók tekintetében, de a magyar kormány nem adja fel a béke iránti elköteleződését és a határon túli magyarok képviseletét – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az külügyminisztereinek tanácskozását követően. Hangsúlyozta: továbbra is harcias a hangulat az európai külügyminiszterek között, ám mi, szomszédos országként egy olyan nemzet képviselőjeként, amelynek a tagjai meghalnak ebben a háborúban, nem hiszünk a katonai megoldásokban. Szerinte ennek a konfliktusnak csak tárgyalásos, diplomáciai megoldása lehet.
A tárcavezető szerint elterjedt az az álláspont, miszerint Ukrajna Európáért harcol, ezzel szemben
mi azt gondoljuk, hogy ez nem a mi háborúnk, minket semmifajta felelősség nem terhel ennek a konfliktusnak a kirobbantásáért. Ezért továbbra is a háború lezárását, a béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk
– fogalmazott.
Az OTP-vel szemben felhozott vádak hamisak
Hozzátette, nagy a nyomás a magyar félen, hogy az Európai Unió járuljon hozzá az európai békekeretből újabb félmilliárd euró elköltéséhez, hogy azok az uniós tagországok, amelyek fegyvert szállítanak, kapják meg a fegyvereknek az ellenértékét. De nagy a nyomás abban a tekintetben is, hogy támogassuk a 11. szankciós csomag bevezetését.
Ismertetése szerint az európai békekeretből eddig 5,7 milliárd eurót fizettek ki a tagországoknak, ezt fejelnék meg újabb félmilliárddal. Hangsúlyozta, addig fogják ellenezni ennek az összegnek a kifizetését, ameddig Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja az OTP-t.
Leszögezte, hogy az OTP semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sértett meg, „az OTP-vel szemben felhozott vádak hamisak, semmifajta tényeken nem alapulnak, ezért azt követeljük, hogy vegyék le a háború szponzorainak listájáról”.
Kínai vállalatok is célkeresztben
Szijjártó Péter szerint a készülő 11. szankciós csomag tovább nehezíti az exportra termelő vállalatok Oroszországon kívüli tevékenységét, ami Európa gyengülő versenyképességének tovább ártana. Emellett veszélyesnek és észszerűtlennek tartják azt is, hogy ebben a csomagban nyolc kínai vállalattal szemben terveznek korlátozó intézkedéseket bevezetni.
Ha Európa Kínával akar versenyezni, akkor azon rajta veszik
– mondta. Szerinte a tények és a számok is ezt mutatják: tavaly Kína hozzájárulása a világ GDP-jéhez már nagyobb volt, mint Európáé, holott 10-12 évvel ezelőtt két és félszeres volt az európai hozzájárulás, mint a kínai. Ezért szerinte, ha Európa nyerni akar, akkor kölcsönös együttműködésre kellene törekednie. A saját kínai látogatásának tapasztalatáról elmondta, ha a kínai cégeket akarnak korlátozni, annak nagyon súlyos hatása lesz az európai–kínai kapcsolatokra. „A szankciókkal már lábon és tüdőn lőttük magunkat, ha az Európai Unió tönkreteszi az együttműködését Kínával, azzal hatalmasat fogunk veszíteni” – tette hozzá.
Ellehetetlenülhet a kárpátaljai magyar iskolák működtetése
Szóba került a kárpátaljai magyarság helyzete is. Elhangzott az egyik nagy G7-es ország külügyminisztere részéről, hogy nem is olyan rossz a helyzet, és a Velencei Bizottság máris jóváhagyta a jelentését, csakhogy volt olyan jelenlévő külügyminiszter, aki maga is tagja a Velencei Bizottságnak, ő elmondta, hogy még nem is alkottak véleményt a kisebbségi törvényről.
Az ukrán propaganda működik
– jegyezte meg a tárcavezető, aki szerint ez az érvelés ellentétes a valóssággal, szeptember elsejével a valóság rá fogja rúgni az ajtót mindenkire. A jelenlegi kisebbségi törvény szabályozásai alapján a magyar iskolák működtetése a mostani formában nem lesz lehetséges, ezért határozottan kérik, hogy a magyarok kapják vissza azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt rendelkeztek Ukrajnában.
A esetleges felrobbantásával kapcsolatban megjegyezte, hogy ez egy kényes ügy, amit próbálnak elhallgatni, de szerinte ez súlyos kételyeket és aggályokat vet fel, ami tisztázására szorul. Szijjártó szerint ez van olyan súlyú ügy, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene szólalnia, de egy cinikus reakción kívül más választ nem adtak.
