Csaknem tizedével nőtt a márciusig számolt egy év alatt a háztartások folyószámlahiteleinek állománya Magyarországon, vagyis ismét nő azoknak a száma, akik a rendelkezésükre álló hitelkeretből finanszírozzák költéseik egy részét – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a lakossági folyószámlahitelek állománya megközelítette a 247 milliárd forintot március végén, ami 9,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez önmagában nem tekinthető óriási mértékű bővülésnek, ám annak tükrében, hogy a teljes lakossági hitelportfólió nem egészen 7 százalékkal hízott a március végéig számolt egy év alatt, egyáltalán nem rossz teljesítmény.
Az MNB adatai szerint az állomány bővüléséhez a hitelkártya-követelések járultak hozzá jelentősebb mértékben, amelyek mennyisége 10,5 százalékkal, 140 milliárd forintra emelkedett éves összevetésben. (Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az itthon forgalomban lévő hitelkártyák száma szinte folyamatosan csökken hosszú évek óta.)
Figyelemre méltó azonban, hogy a hitelkártya-követeléseken belül a nem kamatozó állomány sokkal gyorsabban nőtt, hiszen itt éves alapon 17,5 százalékos ugrást mért a statisztika. Ennek nyomán a hitelkártya-tartozásoknak már csak alig több mint a fele kamatozott márciusban, ami egyértelműen arra utal, hogy egyre tudatosabban használják a plasztikjaikat az ügyfelek, és igyekeznek mindenképp a türelmi időszakon belül pluszba lendíteni a számlájukat.
Az első negyedéves új folyószámlahitel-szerződéseknél már jóval szerényebb, 6 százalékos növekedést mért 2022 első három hónapjához képest az MNB. A hitelkártya-követeléseknél viszont itt is nagyobb volt kissé a bővülés, és elérte a 8,6 százalékot.
A nem egészen 250 milliárd forintos folyószámlahitel-állomány a közel 10 százalékos éves bővülés ellenére sem számít kiugró mértékűnek, miközben a kimutatott mennyiség – hosszú ideje tartó, szinte folyamatos csökkenést követően – pont 2022 elején érte el sokéves mélypontját. Abban persze, hogy a múlt év februárjára egészen 219,4 milliárd forintig esett az állomány, jelentős szerepe lehetett a nagyobb összegű egyszeri kormányzati juttatásoknak – például a „fegyverpénznek” vagy a gyermekes családok szja-visszatérítésének – is.
A növekedésben ugyanakkor az is szerepet játszhat, hogy a háztartások egyre nagyobb része használja eredeti céljára, likviditási tartalékként a hitelkeretét, vagyis ha kicsúszik a büdzséből, a következő havi jövedelem beérkezéséig abból finanszírozza mindennapi kiadásait.
